Új idők Kharónja

Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.

Az Odüsszeia kezdő hexameterjei sokak számára ismertek, de nemcsak e sorok idézhetik fel Homérosz nagyhírű eposzát, hanem fordítója, Devecseri Gábor is, akinek neve összeforrt az antik irodalommal.

Devecseri Gábor 1917-ben született Budapesten. Édesapja kitűnően hegedült, festett, édesanyja operaénekesnek készült, nagyapja pedig - Guthi Soma - sikeres vígjátékszerző volt. Nagy társasági életet éltek, barátaik főképp a Nyugat köreihez álltak közel. Asztaltársaságukhoz tartozott Karinthy, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád és a kor sok más kiválósága. Az irodalompártoló családban az iskolás Devecseri Gábor hamar rákapott az olvasásra, és költői ambíciói is korán jelentkeztek. A gimnáziumban barátaival irodalmi folyóiratot alapított, érettségi után a Pázmány Péter Egyetem görög - latin szakára jelentkezett. Egyetemi évei kezdetén már magabiztosan mozgott a görög-latin irodalomban, és hamar ismeretséget kötött a kor nagy klasszikafilológusaival, köztük Kerényi Károllyal. Fiatalkori műveire a legnagyobb hatást Catullus, Horatius versei tették. Így fiatalkori költeményeinek legfontosabb mondanivalója a fiatalság, a szerelem. Nem véletlen, hogy első műfordítói teljesítménye alig húszévesen a teljes Catullus fordítása volt, ami után Homérosz himnuszait is lefordította.

Az egyetem után származása miatt tanári állást nem kaphatott, könyvtárosként helyezkedett el. Itt, a Baumgarten könyvtárban készült fel doktori értekezésére, amelyet Kallimakhoszról írt, közben Plautust fordított, és egyre bravúrosabbá tette azt a fordítói képességét, hogy nem csupán a szöveget ültette át, hanem igyekezett annak eredeti zeneiségét is visszaadni. A háború legveszedelmesebb időszakában a svájci nagykövetségen helyezkedhetett el, ő maga is szerzett sorstársai részére életmentő iratokat, sokszor a saját életének veszélyeztetésével is.

A háború után lefordította a teljes Odüsszeiát. Különös sajátossága ennek a munkának az, hogy a köznyelvhez közel hozta a költeményt, miközben nagy formahűségre törekedett.

Talán apjától örökölt naiv életszemléletének tulajdonítható, hogy Devecseri Gábor, a neves költő-műfordító betévedt az ötvenes évek irodalmi sematizmusának zsákutcájába. A katonai akadémia irodalomtanára, majd az írószövetség elnöke lett, és jóhiszeműségében el sem tudta képzelni, hogy amit a hatalom mond a nép ellenségeiről vagy a szocializmusról, nem igaz. Amikor a legjobb barátját internálták, azt gondolta, tévedés, ilyen nem történhet a kommunisták által vezetett országban.

1952-ben megjelent az Iliász, amiért a Kossuth-díjat is megkapta. Ez a fordítás kilendítette költői mélypontjáról is, és költészetében újra az antikvitást vette alapul.

Devecseri Gábor életműve több értékes novellát, filozófiai-költői művet is tartalmaz, sőt drámai művet is. Költészetének legfontosabb alkotása élete végén a Bikasirató című költemény, amelyben a maga "bikapártiságával" jeleníti meg a védteleneket sújtó anyagi érdekek miatti durva erőszakot.

A harminc éve elhunyt Devecseri Gábor életműve bár rendkívül gazdag és sokszínű (gondoljunk csak a népszerű Állatkerti útmutatóra), leginkább mégis fordításai őrzik a nevét. Ő volt az új idők Kharónja, aki a holtnak vélt antik irodalmat hozta át nekünk a Sztüx folyón.

Géczy Árpád

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu