Uj Ember

2001.11.04
LVII. évf. 44. (2779.)

November 5.:
Szent Imre ünnepe

Főoldal
Címlap
Házaspár a boldogok sorában
Befejeződött a szinódus
Üvöltő "intelligencia"
Lelkiség
"Hogy keresse és megmentse az elveszettet"
Évközi 31. vasárnap
Fölismerések pápája
Áhítat
Szentáldozás régen és ma (3.)
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
A jövő útja a család
Előzetes egy könyvsorozathoz
Tárgyilagos ember, bolond világban
Lelki ismeret
Istentelen esküdözés
(ezerötszáz gyors)
A bűnöző jogai
Lapszél
Élő egyház
Szociológiai kutatás Kelet-Közép-Európa egyházairól
Lezárult az Aufbruch-program
Takács Nándor püspök aranymisés
Kápolna a pásztói kórházban
Viharedzett falak és szívek
Ünnep a komáromi katolikus iskolában
Élő egyház
Kína misszionáriusa
Matteo Ricci emlékezete
Magyar ciszterci a pápai szentírásbizottságban
Keresztényellenesség Pakisztánban
Püspöki szinódus
Megválasztották a főtitkári tanácsot
Október 23. Capestranóban
Fórum
A zsoltárfordításról 4. rész
G. B. Shaw: Sosem lehet tudni
Bemutató a Madách Színházban
Az Olvasó írja
A szeretet mint ajándék
Könyvespolc
Rákos Sándor: A bárány lázadása
Fórum
A pápa személyes emlékei 1956-ról
Életkép a pesti utcáról
Hazánkért sírt a galamb
Krakkói töredékek a magyar forradalomról
Nemzedékek - hit, erkölcs és példaképek nélkül
Rockopera 1956-ról
´56-os kiállítás
Fórum
Jótékonysági koncert a Szent Ferenc Kórház javára
Beszélgetés Baltási Klára főnővérrel
Vándorbot
Új ifjúsági műsor a Duna Televízióban
Előkészítő találkozók novemberben
Fórum
Hitoktatás: kötelező választás?
Beszélgetés Huzsvár László püspökkel
"A gyermekek arcán látom a világot"
Ima az elmenőkért
Ifjúság
Jézus humora
Új idők Kharónja
Levél egy őszinte emberhez
Mesterséges értelem
Filmkritika
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
A magyar valóság kálváriáján
1956 elhunyt és élő hőseinek
A süni halála
Száműzöttek menedéke
Halottak-napi felhők
Fórum
Életige
2001. november
Hazai és nemzetközi számvetés
Európa kereszténysége a modern idők kihívása előtt
Küldetésben...
Budapesti fiatalok a perui misszióban
Mozaik
Növények teleltetése
Remete és pásztor
Szent Vendel ünnepe a rábaközi Szanyban
Tar Pál vatikáni kitüntetése
Tengernek Csillaga
Szent István intelmei latin-olasz nyelven
Petneházi hálaének Múcsonyban

 

Az Olvasó írja

A szeretet mint ajándék

Elanyagiasodó világunkban gyakran megfeledkezünk arról, hogy a szeretet és a figyelmesség is lehet ajándék, sőt gyakran kedvesebb - az ajándékozónak is és a megajándékozottnak is - mint a pénzért vett tárgyak.

Álljon itt erre néhány példa. Édesanyám soha nem az üzleteket járta költséges ajándékok felkutatására, hanem december elejétől kezdve rengeteg aprósüteményt sütött pap bátyjának és angolkisaszszony nővérének. Mindig nagy örömet okozott az időben elküldött(!) csomagjával. A több napig tartó sütés fáradságát enyhítette a szívében élő szeretet.

Felnőttként - bizonyára az ő példáját követve - én is szétnéztem környezetemben, és volt olyan, hogy idős, nyolcvan év feletti, társasházban lakó néniknek felajánlottam, hogy felmosom helyettük a lépcsőházukat, mivel éppen karácsony előtt került volna rájuk a sor. Úgy éreztem, számomra volt ajándék látni örömteli arcukat, hogy megszabadultak ettől a nekik már oly megerőltető munkától.

Igyekeztem a fiamat is arra nevelni, hogy "nem csak mi vagyunk a világon", és minden karácsonykor, már hatéves korától kezdve, pici csomaggal a kezében felkeresett egy idős, magányosan élő nénit, megszépítve számára az egyedül töltött szentestét. A kapott játékok már rég a feledés homályába merültek, de a néninél töltött órák, a beszélgetések még mindig élnek benne. Ilyen élményt pénzért nem lehet venni, csak szeretettel lehet megszerezni.

Minden szülő kötelessége, hogy gyermekeinek ilyen szívet-lelket melengető élményeket (is) adjon.

Dr. Artner Oszkárné

Eger

Az engesztelés folytatódik Mándokon

1993. augusztus 12-én először gyűltünk össze a mándoki római katolikus templomban imavirrasztásra plébánosunk, Takács András kezdeményezésére. Azóta ebből hagyomány lett, minden hónap 12-én szentmisével, körmenettel, imádsággal, hajnalig tartó virrasztással könyörögtünk Istenhez és kértük a Szűzanya közbenjárását lelki békénkért és a világ békéjéért. Az engesztelés kezdettől fogva az ökumenizmus jegyében folyt: az első szentbeszédet Zuró József - akkor mezőladányi görög katolikus parókus mondta, és a későbbiekben többször hirdetett igét Birtha István mándoki református tiszteletes lelkész is. Sok-sok tanító szentbeszédet hallgattunk a közeli és néha egészen távoli lelkipásztoroktól, többször részt vett az engesztelésen Bosák Nándor püspök úr is.

Idén egyházközségünk új lelkipásztort kapott: Márku István plébános úr örömmel folytatja a megkezdett munkát. Talán sosem volt nagyobb szükség az imára, az engesztelésre, mint napjainkban, amikor a világban a gyűlölet tombol, s nem tudhatjuk, milyen katasztrófát hoz a holnap. Rajtunk is múlik, megtesszük-e ami tőlünk telik: a templom nyitva áll mindenki előtt, aki hisz az ima erejében! Kérjük állhatatosan Szűz Máriát, a Béke Királynőjét:

Békét adj szívünknek, békét családunknak,

békét nemzetünknek, békét a világnak!

Az engesztelés jubileumhoz közeledik: 2001. november 12-én lesz a 100. alkalom, amelyen Bosák Nándor püspök vezetésével adunk hálát Istennek a kapott kegyelmekért. Ekkorra és a továbbiakban is szeretettel várjuk azokat, akik már voltak itt, és tudják, ez milyen lelki élmény, s azokat is, akik még nem voltak, de valami szépre, értékesre vágynak, olyasvalamire, amit a világ nem adhat.

Heiner Ferencné

Mándok

Hitetlen teológus?

Az Új Ember szeptember 16-i számának 10. oldalán Pascal élménye című cikkben olvassuk: "A teológus - hacsak nem vallásos..."

Úgy tűnik, az idézett részben valami fogalmi homály van. Schütz Antal Dogmatikájában (a 251. oldalon az utolsó előtti bekezdés 4. és 5. sorában) ezt írja: "hitetlen ember nem lehet teológus..."

Ennek következtében az sem igaz, amit az említett cikk a továbbiakban ír, hogy a "tudomány ... nem tanítja" azt, hogy Isten élő. Ez csupán azért téves, mert a teológia - köztudottan - tudomány.

Bányai János plébános

Kétsoprony

Van még egy Klebelsberg-szobor

Nagy örömmel olvastam az Új Emberben a képes beszámolót Klebelsberg Kunó új szobrának felavatásáról. Ő valóban rengeteget tett a magyar kultúráért és oktatásért. Legyen szabad megjegyeznem, hogy a rendszerváltozás környékén a testnevelési egyetem kertjében felállították Klebelsberg Kunó mellszobrát. Tekintettel arra, hogy néhány felsőoktatási intézmény alapításával együtt ő kezdeményezte az akkori Polgári iskolai Tanárképző Intézet helyén a Testnevelési Főiskola megalapítását 1925-ben, így a testnevelési egyetem elöljárója volt annak, hogy megemlékezzünk a magyar kultúra történetében méltán jelentős helyet foglaló miniszterről és kultúrpolitikusról.

Radnóti Róbert

Nagykáta

Szigeti Imre József

1907-ben született Budapesten, érettségi után belépett Szent Domonkos rendjébe. Noviciátusát, tanulóidejét a rend grazi zárdájában, majd Chamberyben töltötte. Grazban szentelték pappá 1931. július 12-én. A rendkívüli képességű, széles látókörű fiatal szerzetes lektori képesítéssel végezte tanulmányait, majd a novíciusok szubmagisztere lett Szombathelyen. Tanított filozófiát és apologetikát (hitvédelemtant) Budapesten és Sopronban. A rend feloszlatását, az elhurcolást 1950-ben Sopronban szenvedte el. Néhány hónapot töltött a máriabesnyői kapucinus zárdában, innen szabadulva soha többé kolostorban vagy plébánián nem lakott; hivatalos egyházi vagy világi munkakört nem vállalhatott. 1951-ben csatlakozott a Keresztény Front (KF) elnevezésű illegális mozgalomhoz, melynek később ideológiai vezetője lett. Ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélik. 1957-től 1975-ig kisebb megszakításokkal tizenhat évet töltött a kommunista rendszer börtöneiben, nála hosszabb időt csak a ma is élő piarista Lénárd Ödön atya töltött fogságban. Lehetősége lett volna menekülni, de ő maradt, tudatosan vállalta a szenvedő Mester követését, minthogy később is mindig boldogan éhezett, ha erre lehetősége volt. Szabadulása után az angolkisasszonyok Váci utcai templomában mutatta be nap mint nap a legszentebb áldozatot.

A rendszerváltozás után a tartományfőnök felkérte a novíciusok oktatására a kolostorban. Az egyik világi domonkos közösségnek tizenkét éven át havonta tartotta elmélkedéseit. 2001. június 24-én az angolkisasszonyok templomában szenvedett combnyaktörést. Operáció után betegágyáról megáldott mindenkit, akit ismert. Majd a székesfehérvári papi otthonban ápolták, ahol július 22-én csendesen elhunyt. Temetésén a domonkos család tagjain kívül részt vettek többek között egykori börtöntársai: Kuklay Antal körömi plébános és Varjú Imre esztergomi kanonok, pestszentlőrinci plébános, valamint az egykori Keresztény Front néhány tagja.

Tanítványai a Szent Domonkos családból

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu