|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Takács Nándor püspök aranymisés A magyar püspökök közül Takács Nándor az egyetlen, aki a kommunizmus idején hosszú időre, közel másfél évtizedre el volt tiltva mindennemű papi tevékenységtől. A Központi Szeminárium egykori prefektusát ugyanis felelőssé tették az egyházügyi hivatal emberei, hogy 1959-ben a központista kispapok nem voltak hajlandók békegyűlésre menni. Szerzetesi, papi és püspöki életútja azonban csak külsőleg szenvedett törést. Takács Nándor mindig pontosan tudta a kötelességét, és a maga derűs, kiegyensúlyozott természetével tette a dolgát. Papi, főpásztori életének jelentős állomásához érkezett október 27-én, amikor szentelésének ötvenedik évfordulóján papjai és hívei körében, a székesfehérvári székesegyházban bemutatta aranymiséjét. Tízgyermekes szülők nyolcadik gyermekeként született Rábacsanakon 1927-ben. Keszthelyen 1942-ben belépett a karmelita rendbe. A szerzetesrendek működésének felfüggesztésekor a győri egyházmegye kispapja lett, és teológiai tanulmányait a Budapesti Hittudományi Akadémián folytatta. 1951. október 28-án szentelték pappá Győrött. 1954-ben teológiai doktorrá avatták, és a Központi Szeminárium prefektusává nevezték ki. E tisztség betöltése mellett Werner Alajos utódaként éneket is tanított. 1959-ben megvonták működési engedélyét, és eltiltották mindennemű lelkipásztori feladattól. Másfél évtizeden át kántorként biztosította megélhetését. Budapest-Józsefvárosban, Gyöngyösön, Dömsödön, Csornán, Budapest-Albertfalván. 1973-ban visszatérhetett a győri egyházmegyébe. Káplán lett Mosonmagyaróváron. Plébános Tatabánya-Alsógallán 1978-tól 86-ig. 1986-ban a győri szeminárium spirituálisa és dogmatikatanára lett. II. János Pál pápa 1988 decemberében címzetes püspökké és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. 1991 szeptemberétől székesfehérvári megyéspüspök. Püspökségének egy évtizede alatt fő célkitűzése a papok és a hívek lelkiségének megújítása. Ezt szolgálta többek közt az 1997-ben megtartott egyházmegyei zsinat. Kiemelten gondot fordít papjai képzésére. Ugyanakkor a keresztény szemlélet megalapozására is különféle kurzusokat kezdeményezett. A nagycsaládosok lelki gondozásának az egyházmegyében már hagyománya van. A négy- és többgyermekes családokat az egyházmegye anyagilag is támogatja. Óriási kihívást jelentett az iskolák létesítése és újraindítása az egyházmegyében. Három óvoda, hét általános iskola, egy nyolcosztályos gimnázium és a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola működik az egyházmegye fenntartásában. Az elmúlt évtizedben az egyházmegye tulajdonába visszakerült a Szent István Művelődési Ház, és a székvárosban megépült a Szent Gellért Tanulmányi Ház. Mindkettő az egyházi rendezvényeken kívül helyet ad a megye, a város kulturális programjainak is. Az egyházmegye gazdagodott az újonnan létrehozott Egyházmegyei Kincstárral, múzeummal is. Új templom épült Velencefürdőn, Szárligeten, Oroszlányban, Százhalombattán; Dunaújvárosban. Templomépítések előkészítése folyik Szigetszentmiklóson, Sárszentmihályon, ahol már meg is kezdték a munkálatokat, továbbá Székesfehérvár-Feketehegyen és Tatabányán. E sokrétű tevékenység, valamint a közéletben való szereplése elismeréseként Takács Nándor püspököt 2000-ben Fejér megye díszpolgárává választották, 2001-ben pedig Székesfehérvár "Millenniumi Díszpolgára" lett. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|