Szociológiai kutatás Kelet-Közép-Európa egyházairól

Lezárult az Aufbruch-program

Mint lapunkban már hírt adtunk róla, október 15-én vehette át az idén hatvanéves Tomka Miklós szociológus a bécsi egyetem díszdoktori oklevelét a társadalomtudományok területén elért kiemelkedő tudományos eredményei jutalmaként. Az oklevelet átnyújtó Paul M. Zulehner professzor, a bécsi egyetem teológiai karának dékánja Tomka Miklós szakmai életútjának bemutatásakor tudományos teljesítményének hangsúlyozása mellett - amellyel a "keleti vallásszociológia" tekintélyévé vált - arra is felhívta a figyelmet, hogy tudományos pályája nemcsak egy vallásszociológus sorsát tükrözi a kommunizmus alatt, hanem "ama művészet gyakorlására is példát mutatott, mellyel hajbókolókat termelő viszonyok közt megőrizte egyenes tartását". Tomka Miklós előadása is ehhez a gondolathoz kapcsolódott, Egyházi mindennapok békepapok és mártírok között címmel.

A mostani díszdoktoravatás egyben az Aufbruch elnevezésű nemzetközi kutatói hálózat idén lezárult munkájának megkoronázását is jelentette, amelynek Tomka vezető munkatársa volt. A kutatás eredményei a Gott nach dem Kommunismus sorozat újabb kötetében láttak napvilágot, amelyet Zulehner professzor, a kutatás vezetője és Máté-Tóth András, a kötet egyik szerzője mutattak be a bécsi egyetemen.

A könyv ötéves kutatás után az említett sorozat harmadik kötete és az Aufbruch kutatás összefoglaló tanulmánya. Olyan beszámolókat közöl, amelyek tíz posztkommunista ország pasztorális fejlődését kísérik nyomon az egyházi életet érintő tizenöt központi téma köré csoportosítva (például: hogyan történt a hit továbbadása a kommunista viszonyok között, milyen volt az egyházi vezetés, milyen szerepet kaptak a világiak a lelkipásztorkodásban, mit jelentettek a lelkiségi mozgalmak, hogyan alakult a karitász munkája az akadályoztatás idején stb.) A kutatás fő tudományos eredménye, hogy mély és differenciált betekintést nyújt az egyes régiók pasztorális fejlődésébe a kommunista üldözés nehéz éveitől a szocialista időszakon keresztül egészen a szabadságot próbálgató új demokráciák kialakulásáig. A mű egyedülálló értéke, hogy az egyes országok speciális tapasztalatainak megismerését teszi lehetővé, és ezzel arra hív, hogy a pasztoráció felelősei és az egyházi gyakorlat fejlődése iránt érdeklődők átgondolhassák gyakorlati teológiai és politikai beállítottságukat, és párbeszédre lépjenek egymással. Valójában ez az elsősorban pasztorálteológiai munkaként íródott könyv elsődleges célja.

Mivel a kutatás egész Kelet-Közép-Európát átöleli, és az úgynevezett reformországokra összpontosít, szimbolikusan az ott megtapasztaltak autonómiáját és azt a próbálkozást akarja hangsúlyozni, hogy ezeket a továbblépés érdekében fel kell dolgozni. Ilyen módon szembeszáll azzal a politikai és gazdasági körökben egyaránt divatos véleménnyel is, hogy keletnek igazodnia kell nyugathoz. Ezek az egyházak a saját útjukat szeretnék járni, a mindenkori kultúrába ágyazott tapasztalataikat kívánják felhasználni, ezeket szeretnék autonóm módon összegyűjteni, és Isten előtt értelmezni: megoldásokat keresni, a gyakorlatot felülvizsgálni, és ahol kell, kijavítani a hibákat. Ez a probléma a kutatás hoszszú ideje alatt a kutatók viszszatérő dilemmája volt, s minél több idő telt el az 1989-90-es politikai fordulat óta, annál jobban erősödött a kérdés: vajon a kelet-közép-európai országok egyházai nem akarták-e túl gyorsan újraéleszteni a régi struktúrákat, ahelyett, hogy egyéni utakat kerestek volna a radikálisan új viszonyok között? Ezeknek az egyházaknak megvan a saját profiljuk, mely kifelé és befelé is hat. Az évtizedes gettóhelyzet után nagy jelentősége van annak, hogy ne csak nyugat felé, hanem egymás között és saját országukban is bemutassák magukat. A gazdasági és politikai változások az egyházakat is magukkal ragadják. E folyamat gyorsasága láttán a színvonalas és alapos elemzésnek szüksége volt türelemre és bátorságra, mindenekelőtt azonban mély hitre a történelem Istenében.

Az Aufbruch kutatás 1995-ben kezdődött azzal az alapgondolattal, hogy a volt kommunista országok egyházi fejlődésének jellemzőit a papok egy külön csoportjának, a békepapok elemzésével tárják fel. Ehhez a kutatás vezetője, Zulehner professzor történészeket, társadalomtudósokat, pasztorálteológusokat és egyházi hivatalok viselőit hívta össze, hogy együtt dolgozzák ki a kutatás tervét. Az első megbeszélések során hamar láthatóvá vált, hogy az alaptéma sokkal differenciáltabb, más témák kutatását és elemzését is igényli. A kutatási folyamat egyik felbecsülhetetlen értéke lett az a nemzetközi kutatói és partneri hálózat, amely a különféle diszciplínák képviselői között létrejött: több mint száz munkatárs dolgozott a témákon, és több mint ötezer oldalnyi beszámoló született. A központi kutatóhely a szegedi vallástudományi tanszék volt, a projekt fő koordinátora a tanszékvezető, Máté-Tóth András. A tiszteletbeli védnökséget Franz König bíboros és Miloslav Vlk prágai érsek vállalta.

A Gott nach dem Kommunizmus sorozat eddigi kötetei nagy nemzetközi sikert arattak. Az új kötetet horvát, lengyel és magyar nyelvre is lefordítják, a hazai kiadás megjelenése 2002 húsvétjára várható.

Midling Andrea

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu