Hitoktatás: kötelező választás?

Beszélgetés Huzsvár László püspökkel

A mai nagybecskereki püspökség Trianonig a csanádi püspökség részét képezte. A Szerb-Horvát-Szlovén, később Jugoszláv Királysághoz csatolt bánsági terület apostoli kormányzóságként működött 1986-ig, amikor II. János Pál pápa megalapította a - hivatalos elnevezéssel - Nagybecskereki - Zrenjanini püspökséget. A helyi egyház első megyéspüspökével, az 1988-ban felszentelt Huzsvár Lászlóval a Jugoszláviában október 15-ével bevezetett kötelező hitoktatásról beszélgettünk.

Püspök úr most érkezett egy megbeszélésről. Kivel, milyen céllal tanácskozott?

Huzsvár László püspök, a nagy szórványban élő magyarok lelkipásztora

- A nagybecskereki körzet közoktatási miniszteri biztosával találkoztam, hogy tisztázzuk, mit jelent a fakultatív kifejezés a hitoktatásban. Az október 15-étől bevezetendő hitoktatásra vonatkozó miniszterelnöki rendelkezés új tantárgy indításáról szól. Az új tantárgy kötelező, a gyermekek és a szülők ezen belül választhatják a hittant, vagy ennek alternatíváját, a polgári erkölcstant.

A nagybecskereki székesegyház

A hírek szerint vannak azonban, akik a választást nem a tantárgyon belül, hanem magára a tantárgyra vonatkoztatják?

- Az oktatás indulása előtt néhány nappal ez a fő probléma. A kormány által kiadott rendelkezéssel szemben a közoktatásügyi minisztérium - a fakultatív kifejezés filozófiai értelmezésére támaszkodva - azt mondja, a fakultatív kifejezés négyféle jelentéssel bír: vagy a hittant, vagy az erkölcstant, vagy mindkettőt vagy egyiket sem választja a diák.

Eléggé különös, hogy a miniszterelnök döntésével szembeszáll az irányítása alá tartozó szakminisztérium. Netán a kényes jugoszláv belpolitikai viszonyokból következik ez?

- Azt gondolom, igen. S abból, hogy ötven esztendő kihagyás után az erre hivatott - hatalomban lévő - személyek nincsenek tisztában bizonyos alapkérdésekkel. Általában liberális beállítottságúak, akik mindent saját ideológiájuk szerint közvetítenek.

Jugoszláviában mikor tiltották be a hitoktatást?

- 1944 október elején vették át a hatalmat a Tito-féle kommunisták, s megérkeztek a szovjet seregek is. Rövidesen kialakult az új közigazgatás. Ekkor a bizonyítványokban még szerepelt a hitoktatás, 1945 szeptemberében még mindig kötelező tárgy volt, de a valóságban már nem létezett.

Az iskolaigazgatók, a pedagógusok hogyan viszonyulnak az új tárgyhoz?

- A politikai vitáról tudnak az iskolaigazgatók is, s ennek árnyékában a maguk hanyag eleganciájával intézik. A szülők akaratát - ugyanis első osztálytól felmenő módon vezetik be az oktatást - ki kellett kérni. A szülőket szombaton behívatták, azzal, hogy hétfőre adjanak végleges választ. Többsége nem is értette meg, valójában miről van szó.

Különös, hogy tanév közben döntenek új tárgy bevezetéséről.

- Ennek érdekes háttere van. A miniszterelnökség a szerb ortodox egyház patriarchátusával összhangban úgy találta helyesnek, hogy minden elodázás nélkül már ebben a tanévben kötelező legyen a hitoktatás.

Ekkor az ellenzék a kormányt alkotmánysértéssel vádolta, arra kényszerítve, hogy a tárgynak legyen alternatívája. Így született meg egy tárgyon belül a hittan és erkölcstan. A patriarchátus mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezést az elsődleges értelemben - tehát a tárgyon belüli választási szabadsággal -- tolmácsolják.

Önök mennyire vannak fölkészülve? Hitoktatókra van szükség, egyáltalán a diákság mekkora tömegét érinti a római katolikus hitoktatás?

- A diákság létszáma a sebtében lebonyolított jelentkezés miatt alacsony. A középiskolások egyáltalán nem jelentkeznek, mert megterhelésnek tekintik.

Inkább a polgári erkölcstant választják?

- Azt sem. Az iskolaigazgatók ugyanis azt a megoldást szorgalmazzák, hogy a diákok egyiket se válasszák. Talán azért se, mert a tanárok nem tudják elképzelni, mit taníthatnának az úgynevezett polgári erkölcs címen. Előbb született meg az elnevezés, tartalom nélkül.

Az iskolai hittanra elsősorban a plébániai hittanra járók jelentkeztek?

- Azoknak is csak csekély hányada. A szülők ugyanis kijelentik, hogy nem terhelik tovább a gyermeket, elégséges a plébániai hitoktatás. Másrészt a szülők kellő információ hiányában nem tudják, kik tanítják a tárgyat. A szülők félnek attól, hogy azok oktatják hittanra a gyermekeket, akik harminc éven keresztül a marxizmust tanították. Ettől nem kell tartaniuk: a lelkipásztorok és a püspökség által kinevezett világi hitoktatók készek a tanításra.

Az iskolai hitoktatással kapcsolatban a római katolikus püspökségek Szerbia területén nyáron kiadtak egy körlevelet, a hívőközösség száma azonban a nyaralások miatt jelentősen csökken a templomokban, így nem is igen volt módunk, hogy a hittanos gyerekek szüleivel érintkezzünk. Azt is meg kell jegyezni, hogy azoknak a gyermekeknek a szülei, akik szeptemberben első osztályba kerültek, elvétve járnak templomba. Ez a réteg azok közül kerül ki, akiknek már a szüleik sem ismerték a hitoktatást.

elmer

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu