|
 |
||||||
|
|
|
MÁSODIK HÁZASSÁG A KATOLIKUS EGYHÁZBAN? Megfontolások az elváltakról 5. Kegyelmi ítélet A gyónás több lényeges ponton is eltér a külső fórumon lezajló bírósági eljárástól. Itt maga a vádlott a vádló. A pap nem ítéli meg a vád igazságát, hanem a bűnvallomásból indul ki, és azt elfogadja, mint Isten színe előtt tett őszinte beismerést. Szükség esetén segíti is a gyónót abban, hogy pontosabb ítéletet alkosson múltjáról, és ennek a saját maga által megfogalmazott ítéletnek a fényében életét hatékonyabban reformálhassa meg. Nagyritkán figyelmeztetnie is kell a gyónót arra, hogy jövőjére vonatkozó elhatározása további reformra szorul, mielőtt Isten megbocsátó irgalmának elfogadására képes lenne. Más szóval a pap indokolt véleménye szerint a bűnösnek az Istennel, az embertársakkal és az egyházzal, valamint önmagával való kiengesztelődése még nem teljes. Ezt a szolgálatot a gyónó ítéletnek érezheti, különösen akkor, ha a gyóntató szavaiból hiányzik a megértő szeretet és a gyónó lelki üdvéért érzett aggodalom. A cél nem az igazságos büntetés kiszabása, hanem a bűntől való megszabadítás, az örök életre való feltámadás ajándékának örömteli elfogadása. Kegyelmi ítélet ez, amely a bűntől való megszabadulás további folyamatába vonja be a gyónót. Ezt jelenti a megtérés. A belső fórumon a gyónó első házassága érvénytelenségére vonatkozó, Isten előtt tett őszinte vallomását is elfogadhatja a pap olyan esetekben, amikor a külső fórumon, a házassági bíróság előtt a templomban megkötött házasságát érvénytelenítő tényeket nem lehet megfelelően bizonyítani (például nincsenek tanúk stb.). Amennyiben - a gyóntató segítségével gondosan tisztázott ítélete alapján - a gyónó arra a megalapozott következtetésre jut, hogy templomi házassága nem volt érvényes, bizonyos föltételek mellett föloldozást nyerhet, és visszatérhet az eucharisztikus közösségbe, még abban az esetben is, ha egy második házasságban él, és annak fönntartását lelkiismeretbeli kötelességének tekinti. Ez a feloldozás az első házasság megkötésével és fölbomlásával kapcsolatos ítéletre terjed ki, és akkor lehetséges, amikor a fölbomlással kapcsolatos jogi és emberi problémákat már elfogadhatóan rendezték. Mielőtt ennek a lehetőségnek a részleteit tisztáznánk, előre kell bocsátanunk, hogy ez csak a belső fórumon érvényesül. A feloldozás tényét ugyanis nem lehet közzé tenni a gyónás anyagának feltárása nélkül. Ezért egy szentségi házasság nyilvános, templomban történő megkötése nem válik lehetővé ezen az alapon, annak ellenére, hogy az egyházjog szerint minden megkeresztelt hívőnek joga van a házasság szentségének felvételéhez. Ennek további tisztázásához néhány más megállapításra is szükség van. (Folytatjuk) Somfai Béla SJ
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
