|
 |
||||||
|
|
|
XI. Piusz pápa missziós reformjai Hetvenöt évvel ezelőtt, 1936-ban szentelte fel XI. Piusz az első kínai püspököket. A korábbi évszázadokban is szenteltek Kínának főpásztorokat, de ők mind fehérek voltak, nem "bennszülöttek". Ekkor már fiatal pap volt Tommaso Tien Kensin, akiből húsz évvel később XII. Piusz a történelem első kínai bíborosát kreálta.
A kínaiak után következtek más "bennszülöttek" is. Az első japán, indokínai és afrikai püspökök. XI. Piusz ezzel nagy lépést tett a gyarmati sorban élő népek önállósodása felé, évtizedekkel megelőzve a gyarmatok felszabadulását.
A helyi püspökök szentelését megelőzően már évszázadok óta voltak helybeli papjai az egyháznak, de ők általában Európában készültek hivatásukra. XI. Piusz újítása volt az is, hogy szemináriumokat állítsanak fel a távoli országokban.
Ő hozta Rómába és tette egyetemlegessé az addig Lyonban működő "Hitterjesztés Művét", amelyet egy francia hölgy alapított a XIX. században a missziók támogatására: napi egy Miatyánk, egy Üdvözlégy elimádkozása és napi 5 fillér felajánlásával - sok kicsi sokra megy. Ebből nőtte ki magát a Pápai Missziós Művek. S ebbe a központi intézménybe hívta meg munkatársnak dolgozni XI. Piusz Angelo Roncallit, a későbbi XXIII. János pápát. Az 1925-ös szentévben a pápa kezdeményezésére nagyszabású missziós kiállítást rendeztek Rómában, és megalapították a római miszsziós könyvtárat, százezer kötettel, 503 nyelven. A pápák fél évszázados, önkéntes "vatikáni fogságát" a lateráni egyezményt követően XI. Piusz törte meg, mégpedig egy missziós célú római látogatással: az 1627-ben alapított Hitterjesztési Kongregációhoz tartozó Orbán Egyetem kollégiumának felavatása alkalmából. XI. Piusz pápa előfutára volt a II. vatikáni zsinattal létjogosultságot nyert "inkulturáció" elvének és gyakorlatának is: engedélyezte, hogy a kínai katolikusok tiszteljék Konfuciuszt, és az ősi halottkultuszt sem tiltotta meg számukra. A húszas évek elején a pápa azt tanácsolta a misszionáriusoknak, hogy mindenütt kórházakat, árvaházakat, iskolákat alapítsanak előbb, s csak azután emeljenek katedrálisokat. S nem csak az elemi iskolákra volt gondja. Felsőbb és szakiskolák alapítását is fontosnak tartotta, amely intézmények a későbbiekben nagy szerepet játszottak nemcsak a helyi születésű katolikus egyházi vezető réteg megerősödésében, de az önigazgatás és a függetlenség útján is a gyarmati országok népei körében. Szerdahelyi Csongor
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
