|
 |
||||||
|
|
|
A passaui Madonna oltalmában A magyar-bajor kapcsolatok ezer esztendeje "Ezen ősi templom falai között nyugszik Boldog Gizella hercegnő, Szent István felesége, az első magyar királyné, a niedernburgi kolostor apátnője" - olvasható magyarul és németül, a 2001. május 7-én, Gizella napján felavatott emléktáblán, Passauban, ahol élete utolsó évtizedeiben élt és eltemették.
A márványszarkofág talapzatán, oszlopai között látható koponyája és néhány tudományosan azonosított csontdarabja, áttetsző fehér fátyol alatt, arany fonadékkal átkötve. A síremlék körül a falakon piros-fehér-zöld szalagos kis koszorúk, amelyeket itt járt magyarok kegyelete helyezett ide: Pápa és Mohács városáé, a veszprémieké, Passau testvérvárosáé, a Szent Margit Gimnázium és a Gundel Károly Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjaié, a soroksári zarándokoké. Passau az egyik legszebb város Közép-Európában. Az Inn folyó szélesebb, a Duna itt valamivel keskenyebb szalagja között, a beléjük ömlő vékonyabb Ilz-cel, a Dreiflüssestadt, a három folyó városa nevet kapta. Zöld dombok, hegyek hullámzó vonulata öleli körül, szürke sziklafalak magasodnak a partokon, a tetőkön erődök, várak, kolostorok. Az Óváros dombján emelkedik a Szent István vértanúról elnevezett dóm, zöld kupolás tornyaival, háromhajós, roppant belső térségeivel, s a világ legnagyobb orgonájával, amely a lángoló barokk aranyozott stílusában épült, 17774 sípjával, 233 regiszterével szólaltatja meg a zeneműveket, zengi Isten dicséretét. Ápolt, újrafestett, pasztellszínű, gót, reneszánsz és többemeletes barokk polgárházak szegélyezik a Dómhegyről a folyók felé szinte alázuhanó, szűk, lépcsős, árkádos utcákat, és minden zug, udvar egyben zölddel befuttatott vendéglői terasz is. A tornyos, reneszánsz városháza falán rézdomborműves emléktábla: itt szállt annak idején hajóra, hogy a Dunán császári jegyeséhez utazzon, az osztrákok Sissyje, a magyarok későbbi Erzsébet királynéja. Nos, Passauban nyílt meg Gizella neve napján a magyar-bajor kapcsolatok ezer évét bemutató nagyszabású történelmi-művelődési kiállítás, egyházi méltóságok, a bajor és a magyar kulturális miniszter jelenlétében, s a dómban tartott ünnepségen Rockenbauer Zoltán történelmünk három közös nőalakjának jelentőségét külön is hangsúlyozta: Gizelláét, Erzsébetét és Liszt Ferenc leányáét, Cosimáét, Richard Wagner hitveséét. A Veste Oberhaus nevű ódon várban és erődben, amely a múlt században katonai börtönként is szolgált, a több hónapig megtekinthető nagy kiállításon felvonul az ezeréves közös magyar-bajor történelem. A "kereszt és korona" címszó alatt jelennek meg a kereszténység és a királyi hatalom jelképei, a legértékesebbeket, a Szent Koronát és a Gizella-keresztet, amelyet első királynénk édesanyjának készíttetett, ugyancsak video-kivetítésen láthatjuk, de nagyszerű újdonság azoknak, akik nem ismerhették, az idősebb Lucas Cranach festménye Szent István királyunk koronás alakjáról, vagy az a pergamenoldal, a British Museumban őrzött kódexről, amelyből megtudjuk, hogy eredetüket a portugál királyok is Istvánra és Gizellára vezették vissza. Szomszédok, ellenségek, barátok fejezetcím alatt láthatók első európai századaink közös emléktárgyai: egy XII. századi oszlopfő harcos őseink viseletét is ábrázolja, egy kovácsolt acélkard Ingolstadtból esetleg fegyver lehetett a számunkra gyászosan végződött Lech-mezei csatában, ahol a bajor legenda szerint egy égből leszállt angyal adta Szent Ulrich kezébe, hogy a támadó kalandozók ellenében népét oltalmazza. Megtudhatjuk, hogy a magyar pénznek, már István király ezüstdénárjának mily nagy becse és értéke volt a kora középkorban, s hogy igazi szenzációként, Passauban 1987-ben koponyacsontok közé keveredve 27 magyar aranyforintot is találtak! A német Fugger bankár- és kereskedőcsalád - nevükből keletkezett nyelvünk fukar szava is - gazdasági, sőt családi kapcsolatokban állott a magyar Thurzó grófi családdal, akik a selmeci ezüst- és körmöci aranybányák tulajdonosai voltak. A századokon át Nyugatra irányuló és virágzó magyar marhakereskedelem emléke például a nürnbergi Húskapu híd, ezt tanúsítja egy korabeli marhalevél s egy magyar szarvasmarha koponyája! Tudjuk, hogy német földi polgárok már Árpád-házi királyaink idejében alapították s részben lakták városainkat, jogkönyveink megalkotásához is német minták szolgáltak. Budán regensburgi fazekasok készítette kályhacsempék, s nálunk eltemetett városlakók sírkövei is fennmaradtak. Magyarország virágkorát idézi néhány gyönyörű Corvina-kódex, a trónoló Mátyás egy kályhacsempén Budáról, s gyönyörű aranyserlege, amelyet Nürnbergben őriznek. A török idők, háborúskodások korát tükrözi a mohácsi csata festett ábrázolása a bajor állami könyvtárból, a kardok, tőrök, lófarkas jelvények bemutatása, s a török időkkel együtt megjelenő hitújítás koráról is tanúskodik Bethlen Gábor, mint a vallási türelem jelképe, akárcsak a német földről elűzött anabaptisták habán kerámiáinak kiállítása, akik viszont békében telepedhettek meg, és élhettek Erdélyben és Felső-Magyarországon. Ide tartozik, hogy az Inn folyó feletti dombon áll a Mariahilf-kegyhely, ahová a Bécset 1683-ban ostromló török elől menekült I. Lipót császár, aki később, a kolostort gazdag ajándékokkal gyarapította. Ennek templomában, a főoltáron áll a passaui Madonna kegyképe, amelynek mását a Duna-parti kápolnában láthatjuk, Visegrádon. Szinte modern élményként hat a német ajkú betelepítés folyamata és megszervezése a töröktől felszabadított, de elpusztított, elnéptelenedett magyar vidékekre a XVIII. században: láthatók a toborzó felhívások, amelyeket a túlnépesedett német területeken sokan meghallgattak, családostul, hajón, tutajon is jöttek hozzánk a Dunán, s betelepülők számára szinte akkori típusházakat, gazdasági épületeket terveztek, emeltek. A XIX. század kiemelkedő művészeti periódusa volt a magyar festők müncheni kolóniája, tanulóiskolája és művészi tevékenysége, s erről már nemcsak Hollósy SimonZrínyi kirohanása című festménye tanúskodik, vagy Szinyei Merse Pál egész alakos portréja egy bajor festőtársától, hanem láthatók Liezen-Mayer Sándor és Benczúr Gyula fényképei, vagy érdekességként, III. Lajos bajor király magyar népviseletben. A legelső látogatók érdeklődését is különösen felkeltették Erzsébet királyné emléktárgyai: egyetlenegyszer hordható cipője - ezt az udvari etikett szabta meg! - utoljára viselt fekete taftruhája, monogramos zsebkendője. A XX. század nagy és vészes eseményeit már híradó-felvételek is felidézik: az első és a második világháborút, 1956 magyar forradalmát és az 1989-es rendszerváltás drámai eseményeit: a tüntetéseket, a határlebontást, a diktatúrák összeomlását. A kiállítást Kecskeméti Sándor Kapcsolat című szobra zárja, két egymásba illeszkedő kőtömb, a magyar-bajor kötődések ezer évének szimbóluma. Sediánszky János
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
