|
 |
||||||
|
|
|
Európai keresztény kultúra Sokféleség - és zavarok Frankfurt teljes kulturális életét mozgósító, soha nem látott méretű fesztivállá duzzadt vallási találkozóként lehetne jellemezni a június 13. és 17. között megrendezett 29. Német Evangélikus Nagygyűlést. A hírek, képek és kommentárok szerint az európai keresztény (tehát: katolikus és protestáns) kultúra háza táján tapasztalható sokféleség és nagyfokú zavarodottság jelei tükröződnek. Enyhén szólva furcsa például, hogy a bankok, felhőkarcolók tetejére a Rio de Janeiró-i Krisztus-szobrot utánzó felfújható Krisztus-szobrokat helyeztek, melyeket ráadásul az a "művész" készített (Manfred Stumpf), akinek a világ modern(eskedő) galériáiban kiállított blaszfémikus "művei" korábban széles körben botránkozást keltettek. De a kísérő kulturális rendezvények egy része is teljes értékzavarról, sőt értékvesztésről tanúskodik. Ilyen például a posztóházi galériában a Krisztus-arcokat bemutató fényképkiállítás, ahol olyan képek láthatók, mint Joel Peter Witkin torz Bosch-figurákra emlékeztető férfifigurái. Persze igazságtalanok lennénk, ha nem tennénk említést a kiállítás valódi művészi értékeiről is, például Arnulf Rainer Egry Józsefet, illetve Prokopp Pétert idéző akvarelljeiről. Mennyiségét tekintve "gazdagnak" mondható a popzenei program is, mely nyilván azt a törekvést próbálta szolgálni, hogy Istent, illetve a keresztény szellemiséget ily módon is közelebb hozzák az ifjúsághoz. Félő azonban - mint ahogy attól Markus Brauck, a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója joggal tart - hogy ezáltal csupán a pop szellemisége nyomul majd be az egyház falai közé (voltak persze komolyzenei előadások is, például Benjamin Britten Háborús requiemje). Ez alkalomból mutatták be a felszabadítás teológiája mellett kardoskodó brazíliai Leonardo Boff Kiáltvány az ökumené érdekében című legújabb könyvét is, melyben súlyos szavakkal illeti a Dominus Iesus nyilatkozatot. E néhány napon ebben a világvárosi forgatagban minden a hit, a géntechnika, a globalizáció és a pénz témája körül forgott, néhol komoly teológiai megalapozottsággal, néhol népszerűsítő (esetenként komolytalan) előadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel vagy játékokkal. Ilyen volt például a "DAX helyett PAXAN" nevű tőzsdejáték, ahol a részvények értékét nem a kereslet határozza meg, azaz nem a rideg "DAX" tőzsdeindex a mérvadó, hanem olyan elméleti gazdasági mutató, mely a részvényben megtestesülő szociális elkötelezettséget, illetve a közjóra és a közerkölcsre gyakorolt pozitív hatást is jelzi. Az előadások sorában nagy hangsúlyt kapott az egyházak társadalmi tanítása, legyen szó a könyörtelen piacgazdaság elítéléséről, a munkanélküliségről, a menekülthullámról, a környezet- vagy állatvédelemről, az emberi méltóságról vagy a géntechnológia megítéléséről: e gyakorlati kérdésekben szinte teljesen azonos a két nagy német egyház álláspontja. Súlyos bírálatokkal illették például Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének, Wolfgang Clemennek azt a bejelentését, miszerint - mivel a hazai jogszabályok nem engedik meg a csírázó emberi élettel való könnyelmű manipulációt - megtermékenyített emberi őssejteket importálnának kutatási célra Izraelből. E "rendezvényen" is folytatódott a korábbról ismert (talán egyre őszintébb) teológiai-liturgiai-istentiszteleti közeledés: úrnapi körmenet protestáns részvétellel, bizánci rítusú szentmise német nyelven stb. Az élő tévé- és rádióriportokban többen elégedettségüket fejezték ki a spirituális, illetve vallásos "kínálat" bőségéről, legyen szó a pietista vagy a karizmatikus mozgalmak rendezvényeiről, vagy a meditációs centrumban és az imaparkban való elvonulás lehetőségéről. A legalább százezer résztvevő nagy része 20 éven aluli, vagy 50 év feletti volt, s az idősebbek megnyilatkozásai egyértelműen tükrözik e korosztály spiritualitásigényét. "Azért jöttem ide - így az egyik nyilatkozó - mert itt a lélek kedvére csapódhat ide-oda." Mindenesetre, ami évszázadokon át elképzelhetetlen volt, az itt most megvalósult, e protestáns rendezvényen katolikus szerzetesek is részt vettek: a jezsuiták a "vitában", a ferencesek a Wurst ingyenes kimérésében. Az ünnepélyes megnyitón a német katolikus püspöki kar elnöke, Karl Lehmann bíboros mondott homíliát. A jelek szerint - s ezt már a kívülálló megfigyelő teszi hozzá - a fogyasztói társadalom mai emberétől épp a szenvedés, a fáradozás, a béketűrés, a jóság s hasonlók állnak távol, ráadásul a jólét pillanataiban nincs is lehetősége Isten erejét megtapasztalnia (hiszen azt nála a fogyasztási cikkekben meg a technikai újdonságokban meglelni vélt erő helyettesíti), ezért van az, hogy transzcendencia-igényét különféle kificamodott ízlésirányzatokban, pótlékközösségekben és látszatszertartásokban tudja csak megélni. Ilyen körülmények között pedig - immár Európa-szerte - valóban új pasztorációs módszerek szükségesek. De hogy a fenti módszerek mindegyike közéjük tartozna, az erősen megkérdőjelezhető. -szá-
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
