|
 |
||||||
|
|
|
Kilencvennegyedik, mégis első "Az ember nem lett szabadabb, mert megtagadta Istent" - mondta a pápa Ukrajnában II. János Pál pápa június 23-án indult Ukrajnába, 94. külföldi apostoli útjára. Elsősorban azért, hogy felkeresse és megerősítse az ott élő, sokat próbált és sok vértanúság árán is hűségesnek bizonyult katolikus testvéreit. Az 51 milliós ukrán lakosságnak mintegy tíz százalékát jelentő katolikus közösség lényegesen nagyobb része bizánci szertartású, kisebb része latin szertartású római katolikus. A 49. pápai út azért nevezhető elsőnek, mert a pápa most először látogat olyan ortodox többségű országba, ahol a kormány igen, de a többségi ortodox egyház nem hívta meg, sőt ellenségesen fogadja.
A helyzet azonban ennél is bonyolultabb, mivel Ukrajnában ma három különböző ortodox egyházi szervezet létezik. A legnagyobb a moszkvai pátriárka joghatóságát fogadja el, és 1991 óta Volodimir (Szabodan) kijevi metropolita a vezetője. Kisebb egyházi szervezet a magát kijevi pátriárkának nevező Filaret vezette ukrán ortodox egyház, amely nem ismeri el a moszkvai pátriárka joghatóságát. A harmadik és egyben legkisebb ortodox egyházszervezet az Igor (Isszicsenko) metropolita fősége alatt álló Autokefál Ortodox egyház. E három közül a legnagyobb, a Moszkva fősége alá tartozó egyházszervezet ellenzi a Szentatya látogatását, mivel - a moszkvai patriárkátus véleményével egybehangzóan - az ortodoxok közötti térítésnek, prozelitizmusnak minősíti azt a tényt, hogy a bizánci szertartású katolikus egyház (melyet a II. világháborút követően államhatalmi szóval beolvasztottak az ortodoxiába) ismét saját lábra állt, és visszaköveteli a szovjet rendszer által ortodoxszá tett templomait. Volodimir metropolita nem akar találkozni a pápával. * * * Kijev repülőterén az ország legmagasabb közjogi és egyházi tisztségviselői fogadták a Szentatyát június 23-án. A moszkvai patriárkátus joghatóságát elismerő többségi ortodox egyház nem képviseltette magát. A pápa beszédében megállapította: a római és a kijevi egyház között a történelem során a kapcsolatok hol örömteliek, hol szomorúak voltak. "Ismerjük el vétkeinket az Úr színe előtt. Bocsánatot kérünk a távol- és közelmúltban elkövetett hibákért, és a magunk részéről megbocsátunk az elszenvedett sérelmekért" - mondotta a pápa, kifejezve reményét, hogy a múlt bűnei nem ismétlődnek meg a jövőben. "Arra kaptunk meghívást, hogy tanúi legyünk Krisztusnak, és együtt legyünk tanúk. A múlt emléke ne hátráltassa egymás kölcsönös megismerését, a testvériséget és az együttműködést." A pápa udvariassági látogatást tett Leonyid Kucsma köztársasági elnöknél, majd a miniszterelnökkel és a parlament elnökével folytatott magánbeszélgetést. Szombaton délután az elnöki palotában az ukrán kulturális és politikai, valamint gazdasági élet képviselőivel találkozva a pápa hangsúlyozta: a béke zarándokaként érkezett. Utalt rá, hogy az ukrán fővárosban, "Kelet és Nyugat e kereszteződési pontján két nagy hagyomány találkozott egymással, a bizánci és a latin, és mindkettő szíves fogadtatásra talált." Szólt a mindkét hagyomány számára egyformán káros feszültségekről is, majd azt méltatta, hogy az ukrán kultúra és művészet nagyjait a kereszténység ihlette. Kiemelte: az evangélium Európában mély gyökeret vert, és ez a civilizáció, a műveltség és az életszentség csodálatos gyümölcseit termette, még ha a földrész népei sajnos döntéseikben gyakran nem voltak következetesek keresztény elveikhez, és így a történelem visszaélések, pusztítás és gyász szomorú tényeit is kénytelen volt rögzíteni. Ukrajna rettenetes tragédiái között a pápa megemlítette a háborúkat, szólt a nácizmus és a kommunizmus bűneiről, majd a nagy fordulatról, amely meghozta Ukrajna számára is a szabadságot és a teljes szuverenitást. A Szentatya örömmel említette, hogy az ukrán alkotmány előszava emlékezteti az állampolgárokat Isten előtti felelősségükre. A XX. század totalitárius rendszerei nemzedékeket tettek tönkre, mert aláásták a valóban emberi civilizáció három tartóoszlopát: Isten hatalmának elismerését, amelyből a morális élet elengedhetetlen követelményei forrásoznak, az Isten képére teremtett ember méltóságának elismerését, és azt a kötelezettséget, hogy a hatalom gyakorlásának kivétel nélkül minden ember javát, kezdve a gyengéken és védteleneken. Az ember nem lett szabadabb azáltal, hogy megtagadta Istent, sőt még inkább a szolgaságok különböző formáinak rabjává vált - mondta a pápa. Vasárnap, 24-én délelőtt Kijev Csajka nevű repülőterén bizánci szertartású szentmisén elnökölt a pápa, Aranyszájú Szent János liturgiája szerint. Lubomir Husar bíboros, lvovi főérsek volt a főcelebráns, a liturgián mintegy 150 ezer hívő vett részt, köztük Leonyid Kucsma államfő. Homíliájában a pápa Keresztelő Szent Jánost az Isten törvényéhez való hűség örök példaképének nevezte. "Ukrajna, mártírok vérével átitatott föld. Köszönet azért a példáért, amelyet az evangéliumi hűségről adtál a világ minden részén élő keresztények számára! Annyi gyermeked járt a Krisztushoz való hűség útján: sokan közülük következetességükben elmentek egészen a legvégső áldozatig. Tanúságtételük legyen követendő példa a harmadik évezred keresztényei számára". Emlékeztetett arra, hogy az első évezred végéig Róma és Konstantinápoly két különböző hagyomány szerint, mégis teljes szeretetközösségben élt. Megköszönte a püspököknek, papoknak és szerzeteseknek, hogy a hívek mellett álltak a kommunista terror legsötétebb óráiban is. A fiatalokat arra kérte, legyenek erősek és szabadok, ne hagyják, hogy megtévesszék őket az olcsó boldogság délibábjai. Máriától, az egyház anyjától azt kérte, siettesse a keresztények lépteit az egység felé. Az ukrán püspökökkel történt találkozása alkalmával a pápa értékelte a kommunista diktatúra idején mutatott hősies tanúságtételüket, és lelkükre kötötte a hivatásgondozás, a családi lelkipásztorkodás és a rítusok közötti, valamint az ortodoxokkal folytatott párbeszéd ügyét. Az ukrajnai egyházak tanácsának képviselőivel találkozva a pápa megköszönte a lelki és vallási értékek szolgálatában végzett munkájukat. Napjaink egyik legnagyobb kihívásának az ökumenét nevezte, amelynek Ukrajnában különös jelentősége van. Az ökumenikus úthoz bátorságra van szükség. Ukrajna híd Kelet és Nyugat között. II. János Pál megemlékezett a II. világháború során Kijevben meggyilkolt százezer zsidóról, de szólt arról is, hogy a muzulmánok körében is sor került hasonló borzalmas tettekre. Előrelépés csakis az emberi méltóság kölcsönös tiszteletben tartásával lehetséges. Az Istenre alapozott világnézet nem választható el az embertől. "Ha nem nézünk az égre, elveszítjük földi zarándoklásunk horizontját". "Nagy a feladatotok az új évezredben: megoszlás nélkül követnetek kell a szabadságban a vallásosságot, és az igazságban a türelmet. Ez a legnagyobb támogatás, amelyet a társadalom fejlődéséhez nyújthattok" - zárta az ukrajnai egyházak és felekezetek képviselőihez intézett beszédét vasárnap este a Szentatya. (VR/MK) (A pápalátogatás további eseményeiről következő számunkban tudósítunk.)
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
