A hajóhad fővezére

II. Piusz 1463-ban keresztes háborút hirdetett a török ellen. Az általa szervezett hajóhad fővezéreként indult a hadjáratra. Súlyos beteg volt, de első akart lenni az áldozatban. Mikor már érezte, hogy meg fog halni, azt mondta: "Eddig a hajóhad hiányzott számomra, most én hiányzom majd a hajóhadnak." Két évszázad kellett ahhoz, hogy II. Piusz zászlaját XI. Ince megint kibontsa, és Bécs kapuinál és Buda falainál az egyesült keresztény seregek megtörjék a török hatalmát.

Később jöjjön vissza

VII. Sándor

Egyszer egy német kihallgatásra ment VII. Sándorhoz (1655-67). A pápa megkérdezte tőle, hogy elégedett-e római tartózkodásával. Mire a látogató azt válaszolta, hogy igen, már mindent látott Rómában, nem maradt más látnivaló hátra, mint egy konklávé, s ezért még marad egy keveset. "Ha ez a helyzet - válaszolta a pápa a modortalan vendégnek -, nyugodtan hazautazhat, és jöjjön vissza néhány év múlva."

Bizonytalanságok

A pápák alapvető életrajzi adataival kapcsolatos bizonytalanságok V. Mártonnal (1417-1431) megszűnnek. Az ő uralkodásától napjainkig a pápák listája a történészek között nem képezi vita tárgyát. Az első két keresztény században azonban a pápák trónra lépésének és pápaságuk megszűnésének éve is bizonytalan. A II. század végétől a XI. század közepéig az évszámok már biztosak, de egy-egy pápaság kezdetének és végének hónapja és napja közel sem az.

Ellenpápák

A pápai évkönyvek az ellenpápákat is számon tartják, szám szerint harminchetet, akik közül - bármilyen meglepő - néhányat az utókor szentnek nyilvánított. Az első szent ellenpápa Hippolit (217-235), az utolsó pedig V. Félix (1440-1449).

János, Gergely, Benedek

A pápák által leggyakrabban választott nevek az ellenpápák között is népszerűek voltak. A János nevet huszonegy pápa és két ellenpápa, a Gergelyt tizenhat pápa és két ellenpápa, a Benedeket tizenöt pápa és két ellenpápa, Kelement tizennégy pápa és két ellenpápa választotta.

Úti célok

VII. Piusz

A pápák régen is utaztak. Az első úti cél Konstantinápoly volt. A VI. és a VIII. század között öt pápa tette meg oda az utat. Elsőként I. János pápa (523-526), utolsóként Konsztantinusz (708-715). Itálián kívül Franciaországot és Németországot, illetve ezen országok mai területét kereste fel a legtöbb pápa. Francia földön elsőként II. István (752-757) és a jelenlegi pápa előtt utolsóként VII. Piusz (1800-1823) járt, Napóleon foglyaként. Ausztriát a régebbi időkben két pápa kereste fel: XXII. János (1316-1334) és VI. Piusz (1775-1799). A második évezredben VI. Pál hagyta el elsőként Európát, és eljutott Amerikába és Ázsiába. II. János Pál pedig az első, aki valamennyi földrészt felkereste.

December

A pápák megválasztásának és elhunytának időpontja viszonylag egyenletesen oszlik el az év hónapjai között. A legkevesebb pápaválasztás (19) márciusban, a legtöbb (29) decemberben történt. Legkevesebben (12) júniusban, legtöbben pedig (szintén 29) decemberben hunytak el.

Üres a szék

Az elmúlt két évezred során negyvenöt év, kilenc hónap és nyolc napon át volt betöltetlen Szent Péter széke.

Szent pápa, szentek családjából

Nagy Szent Gergely

Nagy Szent Gergely (590-604) pápának dédnagybátyja Szent III. Félix (432-440) pápa volt, édesanyja Szent Szilvia, nagynénjei Szent Tersilia és Szent Emiliana voltak.

Védőszentek és pártfogók

Egyes szent pápák egyben védőszentek és pártfogók is. Szent Anaklét a pugliai Ruvo város patrónusa, Szent Kelemen a belgiumi Bruges hajósainak pártfogója, I. Szixtusz a Róma környéki Alatri, I. Urbán a francia és német szőlőművesek, I. Kornéliusz a franciaországi Compiegne, I. Sándor az istriai Koper, I. Marcell a lovászok és kengyelkovácsok, Damazusz a régészek, II. Leó a francia Aix La Chapelle, VII. Gergely pedig Dánia pártfogója.

Sz. Cs.