|
 |
||||||
|
|
|
Kalandra fel Vezetőképző középiskolásoknak A kalandhoz kell egy tarisznya, egy iránytű és sok-sok jókedv. Az iránytű Hódmezővásárhely, illetve Budapest felé mutatott, a tarisznyában hoztunk és vittünk is, a jókedv pedig eleve adott volt. Így jellemzik röviden a szervezők a Keresztény Munkásifjú Mozgalom - JOC kísérleti jelleggel indított vezetőképzőjét. Hosszú ideig gondolkodtunk, hogy milyen tartalmú képzést kell adni tizennégy és tizennyolc év közötti fiataloknak. Végül is abban maradtunk, hogy a legtöbbet a közösségi élmény ad. Így alakult ki egy négy hétvégés program. Az előtalálkozón még csak öt lány jelent meg, s majdnem azt lehetett mondani, hogy több volt a kiképző, mint a kiképezni való ember. A közös játék során aztán kiderült, hogy ez a korosztály mindenre nyitott, s szeret "lenni valahol". Egy kis kampánynak köszönhetően az első találkozóra már fiúk is érkeztek. Így alakult ki egy 12-15 fős csapat. Természetesen ez mindjárt hangulatosabbá tette a programot. Az első alkalommal önmagunkkal foglalkoztunk, hogy a "kaland" során minél jobban helyre tudjuk tenni a dolgokat. Ebben játékok, tesztek, beszélgetések segítettek. Kiderült, hogy nem egyszerű alkalmazkodni a többiekhez és a korlátokhoz. Ebből okulva a második programon a vezetők mindjárt meghúzták a korlátokat: "Egy szabad program van, amelynek a tartalmát közösen kell kitalálni!" A program többi részét különböző szervezetekkel való ismerkedés jelentette. Először A Harmadik Világ Szegényeinek Szolgáival ismerkedtünk meg. Ez a mozgalom Dél-Amerikából indult. Tagjai az ott élő szegény sorsú fiatalokat gyűjtik egybe, s lehetővé teszik számukra, hogy tanuljanak, s egy kicsit jobban táplálkozzanak, mint szegényes családi körülményeik között. A magyar fiatalok, akik kint voltak Dél-Amerikában, főleg a délutáni programok szervezésében segédkeztek. A magyarországi misszió a Józsefvárosban a csellengő fiataloknak tesz lehetővé délutáni elfoglaltságot, segít a tanulásban. Ezután a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesületét mutatta be Elter Tamás. A KIOE beszüntetéséig, 1948-ig a magyarországi munkásifjúság mozgalma volt. A KMM-JOC e mozgalom szellemi örökösének tekinti magát. Szombat délután a Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótéri programjával ismerkedtünk meg, amelyet Nagy Csilla játéktanító mutatott be. Itt a képzésben részt vevő fiatalok már önmagukat is kipróbálhatták, óvodások játékát vezetve. Örömmel hallottuk, hogy nemsokára Szegeden is lesz máltai játszótér. Erre az időre elhatározásra jutott a csapat a szabadidővel kapcsolatban is. Végül is hosszú vita és többfordulós szavazás után a vidámpark mellett döntöttünk. (Okosan kellett érvelni, hogy a diszkót elkerüljük). A vidámparkban végre a vezetők is gyerekek lehettek, s felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk. Vasárnap is maradt egy kis meglepetés. Korai kelés után kilenc órakor már fenn voltunk a János-hegyen, s a kilátónál az éjjeliőrt mi ébresztettük. A túra alatt a vezetők előresiettek, s a fiataloknak maguknak kellett megtalálni a célt. A libegőn lefelé viszont már együtt mentünk. Így lesz ez a következő programon is, amikor Kiskunmajsáig fogunk biciklizni (vagy esetleg a vezetők megint előretekernek, hogy teret adjanak a "kalandnak"). A szervezők
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
