|
 |
||||||
|
|
|
ÉLET ÉS LITURGIA Az ókeresztény egyház liturgiája Mindig örömmel üdvözöljük, ha a magyar nyelvű liturgikus irodalom egy-egy új művel gyarapodik. A fenti címmel jelent meg Dolhai Lajos egri teológiai tanár könyve. A könyv alcíme: A liturgia fejlődése az egyházatyák írásainak tükrében. Mindig érdekes feladat a kezdetek kutatása, mert így sokkal jobban megértjük a mai liturgikus gyakorlatot és annak értelmét. A szerző az első részben az egyházatyák jelentőségét tárgyalja, mindjárt hozzá is kapcsolva liturgikus jelentőségüket. Teljességre nem törekszik, de bemutatja a legjelentősebb műveket, és hozzásegíti az olvasót a témában való eligazodáshoz. A második részben tizenhat művet vizsgál részletesen a szerző. Persze, a szövegeket nem közli, mert legnagyobb része megtalálható a Vanyó László professzor szerkesztésében megjelent Ókeresztény írók sorozatban. Mivel könyvének a célja, hogy a liturgikus vonatkozásokat tárgyalja, ezt külön ki is emeli és méltatja mindegyik műnél. A válogatásnál azt is figyelembe vette, hogy az ókeresztény kor minden fontos témája a műveken keresztül ismertetésre kerüljön. Így megtalálható az eucharisztiáról, az iniciációs szentségek, külön több szövegtanú a keresztségről, a keresztény imádságról, a zsoltárok használatáról, a húsvét ünnepéről és a kézbeáldoztatásról szóló szemelvények. Szándékkal nem soroltam fel szerzőket és műveket, mert nem lenne szerencsés egyeseket kiemelni mások rovására. Úgy érzem, elég csak a témákat felsorolni, ez elég bizonyíték arra, hogy minden lényeges, abban a korban jelentős témát feldolgoz. A tartalomjegyzékben a III. fejezet csak nagyon szűkszavúan jelzi az egyházatyák korának liturgiáját. Pedig szerintem ez a könyv legérdekesebb része. Az első részében az ősegyház liturgikus formáival foglalkozik. Így a keresztséggel, az imádsággal, az eucharisztiával, de hozzá kapcsolja a fejlődés sajátosságait is. E fejezet második része sokkal bővebb és gazdagabb. Témája: hogyan lép be az egyház liturgiája a görög-római világba. Modern szóval az inkulturáció gyakorlata az V. századig. A liturgia első elemeiként szerepel a húsvét megünneplése, a vasárnap, a keresztség, az eucharisztia, az imádság, és a püspök, pap és diakónus szentelése. Két érdekes téma az eucharisztikus ima és az Istendicséret, tulajdonképpen a zsolozsma kezdetei. Röviden megismerteti az olvasót a latin nyelv bevezetéséről és fejlődéséről. Azonban sokkal érdekesebben és bővebben szól a keresztény építészet és művészet emlékeiről. Hosszabb részt szán a IV. századi liturgikus formák kialakulásának. A kultuszhelyek között szerepel a bazilika, a keresztelőkápolna, a vértanúk emlékhelyei és a temető. De éppúgy betekintést nyerünk a püspöki és papi jelvények fejlődésébe; a liturgia fejlődését két irányban mutatja be: a liturgikus év kibontakozásában és a liturgikus családok kialakulásában. A nyugati liturgia teljes kibontakozásában pedig inkább csak a római liturgia sajátosságaival foglalkozik. Ezt nem negatíve említem, hanem inkább kiemelem, hogy részletesen és alaposan foglalkozik a római liturgia sajátosságaival. Innen lehet ugyanis megérteni például a könyörgések sajátos világát, és az oly sokszor kritizált sikerült vagy kevésbé sikerült fordításokat. Egy frappáns befejezés csak növelte volna a könyv értékét. A könyvet elsősorban liturgiát tanító lelkipásztoroknak, hitoktatóknak, ministránsvezetőknek ajánlom. A nyári vakációban pihentető olvasmányként, de ugyanakkor szemnyitogató műnek tartom. A tanítványok pedig biztos élvezettel fogják hallgatni a több történelmi háttérrel rendelkező magyarázatokat. Befejezésül csak annyit, hogy a tetszetős címlappal rendelkező könyv a világhírű bencés patrisztikus, több római egyetem kiváló tanárának, Basil Studer professzor előadásai alapján készült. A Jel Könyvkiadó gondozásában a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával jelent meg. Verbényi István
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
