|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Hitből sarjadt kultúra A kereszténység felvétele az örmény kultúra kialakulását eredményezte, Szent Meszrop Mastoc (+440) megalkotta az önálló örmény ábécét 406-ban. Az V. század közepén elkészült a Biblia örmény fordítása, amely eredetiben nem maradt fenn, csak részleteket ismerünk az újabb fordítások révén. A 451. évi khalkedóni zsinat idején a perzsák ellen harcoltak, így nem tudtak részt venni rajta, és a zsinati határozatok szír torzítással jutottak el hozzájuk. Ezért a Dvinben megtartott zsinatukon az örmények a monofizitizmust (Krisztus egyetlen, csak isteni természetét valló teológiai nézet) fogadták el. A királyság bukásával a nép egyedüli védelmezője az egyház maradt. A politikai hatalom elvesztésével azonban a kultúra nagy fejlődésnek indult, kialakult az úgynevezett fordító atyák iskolája, akik lefordították a liturgikus könyveket és az egyházatyák műveit. Megteremtették a sajátos örmény liturgia, egyházjog és egyházi építészet alapjait. A fejlődést az arabok 638-as betörése állította meg, utánuk a bizánciak és a szeldzsukok uralkodtak évszázadokon keresztül. A sok megpróbáltatás miatt az örmények egy része kivándorolt Kilikiába, és ott Kis-Örményország néven 1079-1375 között önálló államot alkottak. Itt írták alá a keresztesek hatására az uniót Rómával 1198-ban, majd 1439-ben Firenzében újból megkötötték. 1514-ben Nagy-Örményország is az oszmán-törökök uralma alá került, az örmények évszázadokon keresztül sokszor a puszta létezésükért harcoltak. Az örménység tragédiája 1915-ben teljesedett be, amikor a törökök háromszázezer keresztényt mészároltak le, utána százezrek menekültek a világ minden részébe. 1921-ben a törökök Kilikiából is százhúszezer örményt Szíriába űztek. A sok üldöztetés eredményeként ma az örmények fele diaszpórában él. Az örmény katolikus egyház híveinek száma mintegy százhatvanezer lélek, többségük a Közel-Kelet országaiban él. Az örmény apostoli egyház ma közel hatmillió hívet számlál, legfőbb pásztoruk az ecsmiadzini katholikosz, aki a minden örmények pátriárkája címet viseli, huszonhat püspökség tartozik hozzá ötmillió hívővel. Kilikia katholikoszának székhelye a Bejrút melletti Antéliászban van és négy püspökséget felügyel, a hívek száma kilencszázezer. A jeruzsálemi pátriárka székhelye a jeruzsálemi Szent Jakab-kolostor, az alá tartozó izraeli és jordániai hívek száma mintegy tízezer. A törökországi hívek hatvanezren vannak, felerészben Isztambulban és az ország déli részén élnek, egyházi elöljárójuk a konstantinápolyi pátriárka. A keresztény egység helyreállításában a katolikus egyház és az örmény egyház, főként II. János Pál pápa és II. Karekin örmény katholikosz erőfeszítései nyomán figyelemre méltó eredményeket értek el, ami nagyon ígéretes a jövőbeni együttműködés tekintetében. Bikfalvi Géza
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|