|
 |
||||||
|
|
|
Isten ügyének katonája Újratemették a váci börtönben meghalt papot Ötven év késedelemmel kapta meg a végtisztességet Gáspár Gusztáv érseki tanácsos, hittanár, aki a váci fegyházban halt meg 1951-ben, és azóta jeltelen sírban a váci rabtemetőben feküdt.
Egészen a közelmúltig nem lehetett tudni, pontosan mi is történt vele, és hová temették. Idén májusban telefonált az esztergomi érsekségre a püspökkari titkárság vezetője, hogy volt-e a főegyházmegyének egy Gáspár Gusztáv nevű papja? Ugyanis a Vácott, a kommunisták emberiségellenes bűntetteinek egyik színhelyéről, a Kisváci utcai börtöntemetőből kegyeleti parkot akartak kialakítani. Az áldozatok jeltelen sírhelyét gondosan felbontották. Az egyik sírban találtak rá a lelkész földi maradványaira. A börtön megmaradt irataiból csak a neve maradt fenn, és hogy lelkész volt, de hogy milyen felekezetű, melyik egyházmegye papja, az nem. Az orvosszakértő kérésére így fordultak a püspöki karhoz, és az esztergomi aulában természetesen tudták, kiről van szó. Számon tartották jeles papjuk emlékét. Így került sor június 19-én, halála pontos dátuma után egy hónap híján fél évszázaddal újratemetésére. Beer Miklós püspök végezte a szertartást, és Csordás Eörs irodaigazgató méltatta az egykori paptársat. Az egyházmegye a kommunizmus más pap áldozataival egyetemben ápolja Gáspár Gusztáv emlékét, ha nem is tudták pontosan halálának időpontját és körülményeit. 1992-ben emléktáblát is állítottak tiszteletére az egykori Werbőczy Gimnáziumban, ahol 1948-ig hittanár volt. A vértanú pap a délvidéki Pancsován született 1908-ban. Családjával Trianon után települt át az ország mai területére. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1933-ban itt szentelték pappá. Tizennyolc éves papi életútjának első állomáshelyén, Balassagyarmaton káplánként szolgált. 1936-ban lett a már említett rangos budai gimnázium hitoktatója. Népszerű szónok és egyházi író volt. Ezért a kommunista hatóságok el akarták távolítani az ifjúság köréből. 1947 végén hamis vádakkal letartóztatták, majd internálták. 116 napot töltött a táborban. 1948 tavaszán szabadon engedték, de továbbra is rendőri felügyelet alatt tartották, szinte naponta zaklatták, az újabb letartóztatás réme fenyegette. Hosszas vívódás után ezért Ausztriába távozott, bár - mint főpásztorának írt levelében olvasható - szeretett volna itthon maradni, mert ragaszkodott egyházmegyéjéhez. A megszállt Ausztriában hívőnek álcázott magyar titkosrendőrök a lelkipásztort átcsalták a szovjet zónába, ott fogságba ejtették, majd hazacsempészték. Budapesten a népbíróság életfogytiglanra ítélte. A váci börtönbe került, ahol a mostoha viszonyok miatt alig két év múlva, 1951. július 19-én elhunyt. Mikor Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek tudomást szerzett a vértanú pap földi maradványainak megtalálásáról, azonnal úgy rendelkezett, hogy az esztergomi bazilika kriptájában kapjon végső nyughelyet. Gáspár Gusztávot 68 évvel ezelőtt, az esztergomi bazilikában szentelte pappá Serédi Jusztinián hercegprímás. Így a főegyházmegye arany- és ezüstmisés papjainak közös hálaadó szentmiséjét követően szentelte be Gáspár Gusztáv földi maradványait Beer Miklós segédpüspök. Koporsója önálló kápolnafülkében, Mindszenty bíboros sírjának közvetlen közelében kapott helyet. Márványtábláján ez olvasható: "Isten ügyének katonája". A hit igazságának terjesztéséért, az önkényuralom áldozataként tömegsírba dobták, a szabadság éveiben rátalálva és azonosítva, paptestvérei körében újratemették... Szerdahelyi Csongor
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
