In aeternum

Olasz Ferenc-kiállítás a Szent István-bazilikában

Első hallásra talán furcsa, hogy fotókiállítás látható a Szent István-bazilika közelmúltban felújított impozáns méretű altemplomában. (Olasz Ferenc képeit december 5-éig nézhetik meg az érdeklődők.) A városi ember ma már ritkán, többnyire csak a falusi rokonokhoz ellátogatva találkozhatott a megváltás egyetemességére figyelmeztető útszéli Krisztus-keresztekkel, a templomba nem járók pedig a ránk néző, szelíd tekintetű Máriával, Józseffel még kevésbé. A képeket nézve régi emlékek idéződnek fel bennem. Bandukoltunk az úton, kezem a nagyapám kérges tenyerében, s valahogy együtt volt bennünk minden. Az elvégzendő munka természetadta kötelessége, szeretete, a fiukat sirató temetői Máriák, a keresztvetések a déli harangszó hallatán, az esti imák, a dicsértessékek. Mert dicsértessékkel köszöntünk az idősebbeknek. Sejtettük - miként apánk és anyánk szemében - az ezerráncú Péter bácsi szemében is ott lehet az Isten, aki mindenütt jelen van. Mindig azt hittem, hogy a feszület mögül is figyel engem, és ha időnként rosszaságon kap, megcsóválja a fejét. Ott van a büszkeségünkben, rendületlen magyarságunkban, és hittük, hogy megáld bennünket jókedvvel, bőséggel, ha mi is akarjuk és dolgozunk érte. Így nőttünk fel.

Ha a valóságban már egyre ritkábban is, de képzeletben mindig fejet hajtunk az előtt az út menti kereszt előtt, amelynek a képe, formája, színe belénk ivódott, lényünk részévé vált.

Manapság könnyű elfeledkezni múltunkról, gyökereinkről. Olasz Ferenc képei segítenek lelkünk mélyére nézni, megkeresni a pontot, ahová mindig érdemes visszatérni, hogy egyek legyünk önmagunkkal.

"Úgy érzem, mintha a lelkek oázisában lennénk" - írta az emlékkönyvbe a kiállítás egyik látogatója. Igen, ez a lélek oázisa és leletmentés is egyben. Ha az Istentől elforduló emberi természet veszendőbe hagyná a jeleket, akkor legyen miből újjászületni az egyszerűség emberarcú, Istent rejtő pléhkrisztusainak, angyalainak, keresztfáinak. Megerősödni az ösztökélő hitnek, hogy csak vele együtt érdemes születni, élni és meghalni. Nem szabadna hagynunk, hogy feledésbe merüljön nagyszüleink, apáink, anyáink tudása. Olasz Ferenc kiállítása segít ennek az emlékezetnek a fenntartásában, továbbvitelében. Megvásárolhatjuk a nekünk tetsző képeket, a szobánk falára akaszthatjuk azokat, mert a fotók a "Szépség és szeretet templomának" építőkövei is lehetnek akár, s arra biztatnak, hogy egy Istentől elrugaszkodott világban építsük újjá lelkünkben az Isten házát.

Jézus segített az elesetteken, gyógyította a betegeket, a halott Lázárt föltámasztotta. A Magyar Örökség-díjas fotográfus művészetével a kegyelem jézusi útját követi, amikor a bevételt daganatos gyermekek gyógyítására ajánlja föl. A képeket november 28-án advent első vasárnapján délután 4 órakor egy jótékonysági rendezvényen adják át a tulajdonosoknak a Szent István-bazilikában.

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu