Alkotmánybírósághoz fordul a püspöki konferencia

Nemzetközi megállapodást és magyar törvényeket sértő költségvetési törvénytervezet

Rendkívüli sajtótájékoztatóra került sor október 21-én az MKPK székházában. Amint Veres András püspök, az MKPK titkára elmondta, a tájékoztató összehívására az adott okot, hogy a 2005. év költségvetési törvénytervezetében foglaltak súlyosan hátrányos helyzetbe hozzák az egyházi iskolákban tanuló diákokat és a diákok családját. Történik ez annak ellenére, hogy a Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodást sokszor említik példaértékűnek a politikusok. Veres András püspök utalt Szili Katalinnak, a magyar Parlament elnökének Rómában tett kijelentésére, amely szerint a magyar kormány a megállapodás betartására törekszik.

Ez a törvénytervezet szintén "példaértékű", csak éppen negatív értelemben: a kormány az esélyegyenlőséget, a hatályos törvényeket és a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződést is felrúgja, amikor az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költségvetési törvényben megállapított normák bizonyos köréből kizárja és az előző évektől eltérően az önkormányzati fenntartóéval azonos szintű egyházi kiegészítő támogatást sem biztosítja. Ezzel az egyházi iskolák diákjait másodrendű állampolgárrá degradálja. Veres András püspök hozzátette: a médiában már napvilágot látott, hogy a törvénytervezet január 1-jétől a kisebb létszámú önkormányzati oktatási intézmények diákjainak normatív támogatását is csökkenti.

Az egyházi iskola akkor sem kapja meg az óvodai és általános iskolai kiegészítő támogatást, ha az iskola megfelel a létszámelőírásoknak. Ezzel az egyházi iskolába járó gyermek iskolatípustól függően 18-44 ezer forinttal kevesebb támogatást kap, mint állami iskolába járó társai. Ha azonban például egy kistelepülésről egy másik település egyházi iskolájába jár ez a gyermek, akkor még a bejáró normatívát is megvonják tőle, így a gimnazista további 9800 forint, az általános iskolai tanuló pedig 25 ezer forint normatívától esik el.

Az egyházi iskolákban egy tanulóra jutó normatív állami támogatás a fentiek szerint összesen 43-69 ezer forinttal kevesebb, mint egy önkormányzati intézményben. Emellett a tervezet szerint csökken az egyházi kiegészítő támogatás összege is. Az egyházi iskolák így együttesen mintegy 20 százalékkal kevesebb támogatást kapnának 2005-ben, mint az ugyancsak alulfinanszírozott önkormányzati intézmények.

Iskolaév közben, január elsejétől megváltoztatná ugyanis a költségvetési törvény az egyházi kiegészítő támogatás számítási módszerét is, egyaránt csökkentve annak alapját és összegét. Az egyházi iskolába járó gyermekek ezentúl nem kapnának az önkormányzati intézményekkel megegyező kiegészítő támogatást az ingyenes tankönyvellátáshoz, a napközi étkeztetéshez és a kollégiumokban biztosított szálláshoz.

Mint ismeretes, a költségvetési törvényben megtervezett normatíva mindössze az oktatási kiadások mintegy 55-60 százalékát fedezi, a kiadások további 40-45 százalékát az önkormányzatok a költségvetésből átengedett személyi jövedelemadóból és egyéb adóbevételekből fedezik. Mivel az egyházi intézmények szolgáltatásait is az adófizető polgárok veszik igénybe, ezért az egyházi iskolák kiegészítő támogatása nem könyöradomány, hanem a nekik járó jogos rész az állami költségvetésből. A hatályos törvények, alkotmánybírósági határozatok és a vatikáni megállapodás szerint az egyházi kiegészítő támogatás biztosította azt, hogy az egyházi iskolákba járó diák ne kerüljön hátrányos helyzetbe, hanem ezt a kiegészítést az állami költségvetésből megkapja.

Az egyházi iskolák diákjainak negatív diszkriminációja azért is elfogadhatatlan, mivel ezen oktatási intézmények egyáltalán nem elitképzést folytatnak. Egyházi iskolák működnek ugyanis a leszakadó lakótelepeken és kistelepüléseken is. Az ide járó gyermekek jelentős része nagycsaládból származik vagy hátrányos szociális körülmények között él.

Míg az önkormányzati intézményekben szociális helyzete miatt a diákok 18 százaléka szorul rá a kedvezményes étkeztetésre és az iskolai tankönyvtámogatásra, addig az egyházi iskolákban ez az arány 44 százalék.

Az egyházi iskolák diákjai mellett az egyházi oktatási, szociális, egészségügyi intézmények alkalmazottai is másodrendű állampolgárrá válnak a törvénymódosítással. A jövőben számukra nem lesz kötelező a közalkalmazotti bérezés biztosítása, ennek megfelelően az eseti és tartós béremelés fedezetét sem kapják meg az állami költségvetésből. Ennek első jele volt, hogy már ebben az évben sem kaphatta meg az egyházi intézmény az állami, önkormányzati intézményeknek juttatott egy százalékos keresetkiegészítést.

E törvénytervezet elfogadása esetén az egyházi szociális intézmények szolgáltatásait igénylők és ezen intézmények alkalmazottai számára sem biztosított az egyenlő bánásmód. Őket is hátrányos helyzetbe hozza a költségvetési törvény annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság éppen ebben az évben semmisítette meg a szociális törvénynek a vatikáni megállapodásba ütköző diszkriminatív szabályait. De nincsenek jobb helyzetben a rendkívül nagy értékű nemzeti örökségünket őrző egyházi könyvtárak és múzeumok sem.

Az egyházi iskolák és egyéb egyházi intézmények - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - mindenki számára hozzáférhető közszolgálati tevékenységet végeznek, emellett a családi és társadalmi közösséget építő és megőrző értékeket közvetítenek. Másokért és önmagunkért való felelősségre, a személy és a tulajdon tiszteletére nevelnek, amire mai, sok tekintetben értékvesztett korunkban rendkívül nagy szükség van. Az egyházi közszolgálati intézményeknek, illetve ezek igénybevevőinek és az ott dolgozóknak juttatott költségvetési támogatás tehát nem kegy és még csak nem is ajándék, hanem a minden magyar állampolgár számára ingyenesen, illetve kedvezményesen hozzáférhető állami szolgáltatás fedezete.

Amikor az egyházi intézmények támogatásának megvonásával a kormány ellehetetleníti az egyházi iskolák és más egyházi intézmények működését, esetleg intézményei bezárására kényszerítve az egyházakat, ezzel az állampolgárok szabad intézményválasztásának lehetőségét és az egyenlő bánásmódhoz való alkotmányos jogát is korlátozza. Mindezek miatt a katolikus egyház - a költségvetési törvény jelen formában történő elfogadása esetén - jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz fordul.

(MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu