|
A Pásztor a bárányokat őrzi... Cigánypasztorációs konferencia Egerben "Ameddig bárányok vagyunk, győzünk, bármennyi farkas vesz is körül bennünket. De ha farkasokká válunk, el fogunk veszni, mert a Pásztor csak a bárányokat őrzi." Aranyszájú Szent Jánost idézte homíliájában Seregély István érsek, az Egri Szent János Továbbképző Központban október 18. és 20. között megrendezett cigánypasztorációs konferencia nyitó szentmiséjén. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Migrációs Irodája által szervezett találkozón harminchárom településről csaknem kilencven pap és világi, roma és nem roma származású, a cigányság pasztorációjában elkötelezett férfi és nő kereste a lelkipásztorkodás lehetséges útjait, az idei mottó jegyében: "Krisztus Európa reménye! A család a remény tanúja!" A konferencia központi témája tehát a családközpontú szemlélet volt, s az a kérdés, hogy az Evangélium hogyan teljesítheti ki ezt a cigányságra különösen jellemző értéket. Az előadók arra is keresték a választ, hogy az egyház pasztorációs munkája és a roma kultúra életigenlő üzenete mi módon nyújthat segítséget a családoknak mai nehézségeik között. Bíró László püspök előadásában az Isten szaván alapuló emberképről beszélt, mely szerint az ember értéke Isten-képűségéből forrásozik - a munka, a faji hovatartozás vagy a kultúra nem lehet alapja az ember értékének. Emlékeztetett arra is, hogy az Isten szavából fakadó családkép egy férfi és egy nő életre szóló, termékeny szerelmére épül. Minden más családkép követői saját pusztulásukat készítik elő - tette hozzá a családok pasztorációjáért felelős püspök, majd II. János Pál pápát idézte: nem elég a spontán szeretet, a mi korunkban a programozott gyűlölettel szemben szükség van a szeretet tudatos programjára. Az előttük elhangzottakat szemléltette tanúságtételével egy aróli cigány és nem cigány házaspár, akik nehéz körülmények között, egyszerű szívvel és nagy hittel tartottak ki a velük szemben megnyilvánuló előítéletek dacára. Példájukkal azt bizonyítják, hogy az egymás iránti szerelem és hűség, illetve az istenhit, az istenszerelem erejével a szeretet képes győzni. Glonczi Ernő antropológus előadásában a hagyományos cigány családra jellemző hűség értékét mutatta be. Jávorka Lajos kecskeméti plébános a családpasztoráció fontosságát, illetve a családközösségek jelentőségét méltatta. Igen gyakorlati, szemléletes előadása sokak számára adhatott indítást a pasztorációs munka elkezdéséhez. Várnagy Elemér az egyház és a cigányság történelmi kapcsolatát elemezte előadásában. Tarjányi Béla, a PPKE Hittudományi Karának professzora, a Szent Jeromos Bibliatársulat elnöke és Vesó Farkas Zoltán beszámoltak a Biblia lovári nyelvre fordításának munkájáról, annak nehézségeiről. Ez a világon egyedülálló teljesítmény egyben a roma irodalmi nyelv megteremtését jelenti. Vesó Farkas Zoltán korábban már lefordította ShakespeareHamletjét is. A magyar nép évszázados és jelen toleranciájáról beszél a cigány nyelvű Biblia megszületése is, hiszen hazánkban jutottak olyan képzettséghez a lovári nyelvet ismerő roma emberek, melynek birtokában kibontakoztatva tehetségüket, ekkora szellemi teljesítményre lettek képesek. A konferencia egyik szervezője, az MKPK cigánypasztorációs országos referense, Dúl Géza szerint a főpapok - így például Beer Miklós váci püspök - jelenléte azt mutatja: a püspöki kar kezdi fölismerni saját gyermekét az évtizedek óta "cseperedő" magyarországi cigánypasztorációban. A konferencia utolsó napján kitekintést kaphattak a résztvevők a felvidéki és a kárpátaljai kezdeményezésekről. A találkozó csoportbeszélgetésein pedig a hallottak gyakorlati megvalósításának lehetőségeit igyekeztek formába önteni, így remélhető, hogy a jövő évi konferencián újabb eredményekről, kezdeményezésekről számolhatnak majd be a cigánypasztorációval foglalkozó szakemberek. (sz.l.)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|