Rimanóczy Gyula, a templomépítő

A Budapest Galéria Kiállítóháza (III. Lajos u. 158.) különös ünnepi tárlatnak ad otthont október 14-től egy hónapon át. A Fővárosi Önkormányzat képzőművészeti szakintézménye a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Építészeti Múzeumával, valamint a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániával együttműködve mutatja be Rimanóczy Gyula (l903-1958) építész bő negyedszázadot felölelő pályájának leglényegesebb dokumentumait. Erre a visszaemlékezésre egyik legfontosabb műve, a pasaréti Páduai Szent Antal-templom felszentelésének hetvenedik évfordulója adott alkalmat.

A kiállítás október 14-ei megnyitóján Ladocsi Gáspár, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke és Cságoly Ferenc Kossuth-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár méltatta az egykori esemény egyháztörténeti és építészeti jelentőségét.

Rimanóczy Gyula rövid alkotói pályájának Budapest városképét döntően meghatározó munkája a pasaréti templom, az ugyancsak általa tervezett autóbusz-végállomással együtt. A két épület napjainkban már műemléki védettséget élvez. Reprezentáns példái annak a felfogásnak és gyakorlatnak, amely Rimanóczy tevékenységét, illetve a harmincas-negyvenes évek építészeti gondolkodását általában jellemezte. Az építészek többsége ekkor tudatosan törekedett a történeti stílusoktól való elszakadásra, és egy új, szabadabb formanyelvet valósítottak meg. Munkáikban felhasználták az új építőanyagok, a vasbeton és a vas-üveg szerkezetek tapasztalatait. A funkció által indokolt formákat alakítottak ki. Ennek a mérnöki építészetnek a sajátosságait mutatja már az 1929-ben Székesfehérvárott Rimanóczy tervei szerint elkészült Prohászka Ottokár-emléktemplom.

A pasaréti templomot Prakfalvi Endre művészettörténész, a kiállítás rendezője így jellemzi: "Az épület maradéktalanul szolgálta a liturgikus funkciókat. Két centruma a szószék és az oltár: Isten igéjének hirdetése és a bemutatott áldozat asztala. Az egykorú terminológia szerint bennük és általuk fejeződik ki a templom rendeltetésszerűsége. Miként a kortársak megállapították: a Szentszék rugalmasságát bizonyítja, hogy ťvilágnézete a legújabb kor szellemét reprezentáló modern építéstŤ befogadta."

Rimanóczy Gyula épületei közül a legismertebbek a Szakáts-villa (Pasaréti út 97.), a Budapesti Postaigazgatóság, valamint az Erzsébet Automata Távbeszélő Központ és a Budapesti Műszaki Egyetem "R" épületegyüttese. A felsorolt világi rendeltetésű példák mellett azonban mégis a templomépítészet kérdései foglalkoztatták őt a legnagyobb intenzitással. Ezt tanúsítják a mostani kiállításon bemutatott dokumentumok. Még a pasaréti templom építése előtt pályaterveket készített a Farkasréti keresztény temetőkápolnával kapcsolatos kapubejárathoz (1932). A pasaréti templom felszentelésének évében a Magyarországi Kapucinus Rendtartomány veszprémi templomának és noviciátusának tervein dolgozott. 1935-ből ismertek a komáromi római katolikus plébániatemplomnak, valamint a szegedi Jézus Társasági Szemináriumnak, továbbá a rózsadombi Veronika-kápolna átépítésének, a Szentföldi Múzeumnak és a Ferenc-rendi rendháznak a tervei. 1936-ban a győri és a csornai római katolikus plébániatemplomokat tervezte, ezek felépítése azonban nem valósult meg. A pályáját záró műve azonban ugyanolyan meghatározó jelentőségű Budapest városképe szempontjából, mint a pasaréti templom: 1948. augusztus 18-án Mindszenty József bíboros szentelte fel a Páduai Szent Antal-plébániatemplomot a Bosnyák téren.

Rimanóczy Gyulát korai halála meggátolta életművének további kiteljesedésében.

Bakonyvári M. Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu