Eucharisztiás tanúságtevők a harmadik évezred hajnalán

Vannak könyvek az ember életében, amelyek mindvégig útitársaivá válnak. A Szentíráson kívül sokunk életében a nagy "klasszikusok": Kempis Tamás: Krisztus követése, Szalézi Szent Ferenc: Filótea, A II. vatikáni zsinat tanítása, Romano Guardini: Az Úr.

Aztán vannak hosszabb-rövidebb ideig elő-elővett könyveink. Hosszú volna felsorolni akár csak a most legkedvesebbeket is. Paul Poupard bíboros könyve - Mit jelent ma szentnek lenni? - okvetlenül köztük van.

Most, az Eucharisztia Éve kezdetén azokat a helyeket kerestem Poupard bíboros könyvében, amelyek hat modern tanúságtevő életében az eucharisztikus lelkiség üzenetét tolmácsolják.

Az európai egység kezdeményezőjéről, "Európa atyjáról" azt olvasom, hogy "Robert Schuman (1886-1963) sokat tapasztalt, vérbeli politikus volt; olyan ember, aki keresztény neveltetéséből fakadóan fontosnak tartotta a szolgálat szellemét, a meggyőződéséhez való ragaszkodást, az imában való elmélyülést, és az eucharisztiában megjelenő Krisztus imádását. - Gyerekkorában minden áldott reggel édesanyjával ment szentmisére, hogy a szentáldozásból világosságot és erőt merítsenek. Pénzügyminiszterként minden áldott nap kora reggel kisétált a Louvre-palotából, hogy szentmisén vegyen részt a Saint-Germain l´Auxerrois-ban."

*

Teréz anya (1910-1997) "szívesen idézte a következő szentírási mondatot: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből." Isten nem kíván tőlünk lehetetlent. A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban terem. Bárki leszakíthatja, aki rátalált az elmélkedés, az imádságos lelkület, az áldozatkészség, vagyis a rendszeres lelki élet révén. Minél inkább elnyerjük a szeretetet az ima csendjében, annál inkább tovább tudjuk adni munkánk során. Tovább kell adnunk, mert mi is úgy kapjuk az imában és az eucharisztiában, a minden reggel magunkhoz vett és minden este imádott szentségi Krisztusban." "Jézus kizárólag azért vált az ťÉlet kenyerévéŤ, hogy kielégítse szeretet iránti vágyunkat. Eggyé vált azzal, aki éhezik, mezítelen, hajléktalan, hogy iránta való szeretetünket tényleges cselekedetekké alakíthassuk át. A szegények szolgálata tehát nem végső célunk, hanem Krisztus iránti szeretetünk kifejezése."

*

Maurice Blondel (1861-1949) francia filozófus, aki felmutatta a hitben rejlő ésszerűséget, 1893-ban ezt írta: "Eucharisztikus jelenlétében Krisztus minden valóságot magában foglal, ő a világegyetem számára az, aki mindeneket a legmélyebben öszszeköt. 1888-ban ezt jegyezte fel: "Számomra a legfontosabb ťkönyvŤ a szentáldozás lesz. Ebben - a szív csendjében - meg fogok találni minden isteni és emberi tudományt. Uram, állandóan szeretném érezni jelenléted és cselekvésed." Majd később: "Úgy kell tekinteni az emberekre, mintha most áldoztak volna, és Krisztus lenne bennük, ők pedig Krisztusban. Mindig ilyeneknek kellene lennünk."

Mint Aquinói Szent Tamás, Blondel is az Úr közelében élt, az imából és a szemlélődésből merítve erőt és világosságot hivatása betöltéséhez és filozófiai munkásságához.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu