Az "érzékelő számítógép" és a bioetikai kérdések

Új otthonban a PPKE Informatikai Kara

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának új épületét október 30-án adják át Budapesten, a VIII. kerületi Práter utcában. Az eddig több helyszínen folyó oktatás - amelynek keretében rendkívül magas színvonalú képzés folyik - végre igazi otthonra lelt. Hogy "miről szól" az informatikai képzés, erről a legilletékesebbként Roska Tamás professzor, a kar dékánja nyilatkozott szerkesztőségünknek.

- Az elektronika vagy az információtechnika fogalmát itt széles értelemben használjuk, tehát az elektronikus eszközök technológiáját, a számítástechnikát, a távközléstechnikát, az ember-gép kapcsolat eszközeit éppúgy beleértjük, mint az automatizálás, a robotika és a mérés technikáját, az audiovizuális technikát. Szokás ezt összefoglalóan információs technológiának is nevezni - ez a fogalom sokkal tágabb, mint a köznyelvi "informatika".

Az információs technológiák és a biotechnológiák egy különös találkozási pontján néhány év óta új, markáns kutatási terület bontakozik ki, amely rövid időn belül új termékek és szolgáltatások ezreit fogja létrehozni, és átalakíthatja az ember életkörnyezetét. Ez a drámaian új fejlődési trend a bionika vagy info-bionika.

- A biológia motiválta információs technológiák alkalmazásának első nagy területe a multimodális érzékelés (például látás, hallás és tapintás egyszerre) az információfeldolgozás és a beavatkozás teljes spektrumában, beleértve az idegrendszerhez hasonló (neuromorf) és kognitív motivációkat, illetve a humán nyelv- és értés-technológiát. Ilyen feladatok közé tartozik például egy robotporszívó, amely maga kiporszívózza a szobát, egy automatikus navigáló berendezés, amely egy pilóta nélküli kis repülőgéppel felfedezi és bepermetezi a permetezésre szoruló területeket, vagy akár egy automatikus lapozógép, mely kiválasztja és lemásolja a másolandó oldalakat egy folyóiratból. De ilyen feladat a megbízható beszéd- és kézírásfelismerés is.

A következő terület a genomika és az immunológia világa - a bioinformatika és az immunválasz motiválta algoritmusok és hasonlók. Gondoljunk itt például az élő szervezetbe épített autonóm mesterséges érzékelő, számító, beavatkozó eszközökre, valamint az elhalt szövetrészek pótlását szolgáló protézisekre vagy a gyógyszeradagolókra. Ilyen feladat a ma már széles körben elterjedt fülbe operálható protézis, amellyel mintegy százezer halláskárosult ember képes újra hallani, vagy a krónikus betegségben szenvedő ember beépített gyógyszeradagolója, illetve egy mozgáskárosult személy újra mozgásképessé tétele. Ennek a területnek talán a legnagyobb kihívása a szemprotézis, amely még a jövő ígérete.

Mindezek előkészíthetik az utat a mesterséges-élő szimbiózisok kidolgozásához újfajta információtechnikai feladatok ellátására. Ezekkel az eszközökkel interaktív összjáték jön létre a mesterséges és az élő rendszer között. Egyelőre majomkísérletekkel bizonyíthatók elemi távmozgatások, melyek során az agy mozgató területeiről vezeték nélkül elvezetett elektromos inger egy távoli robotkart vezérel.

A professzor úr vezette egyetemi kar tudomásunk szerint a tudományág élvonalához tartozik...

- Magyarországon az elektronika és az információtechnika, valamint a neurobiológia tradicionálisan erős tudományos iskolákra támaszkodik (például Simonyi Károly, Kalmár László és Szentágothai János tudományos iskolái). Ezeken a szakterületeken az elmúlt tíz évben itthon nemzetközi öszszehasonlításban is színvonalas multidiszciplináris tevékenység alakult ki, és egy erre a területre fókuszáló doktori programban már több mint egy tucat fiatal kutató szerzett doktorátust. Több helyen van posztgraduális képzés; a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen már negyedévesek azok az egyetemi hallgatók, akik Európában először úgy lesznek információtechnikus mérnökök, hogy már elsőtől folyamatosan megismerkednek az idegrendszer információtechnikájával is. Egy éve a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megalakult a Magyar Info-Bionikai Kutatóközpont hat egyetem és hat akadémiai intézet együttműködésével. Ez a központ több tucat olyan fiatal, doktorátussal rendelkező kutatót és doktoranduszt gyűjtött össze, akik már külföldön is bizonyították rátermettségüket, s Magyarországon is sikerre vihetik az új irányzatot. Az MTA SZTAKI-ban, az általam vezetett kutató laboratóriumban egy új , az érzékelést és a számítást összekapcsoló, celluláris hullámszámítógép kidolgozása és alkalmazása folyik széles nemzetközi együttműködésben (Berkeley, Sevilla, Notre-Dame, Leuven, stb). A kar hallgatói első kézből ismerkedhetnek meg ezzel az új technológiával is. Hasonlóképpen úttörő kutatást folytat Csurgay Árpád akadémikus, aki az év egyik szemeszterét sok éve, Notre-Dame-ban tölti az Egyesült Államokban és a nanoelektronika kiváló kutatója. Egy másik fontos irány a humán nyelvtechnológia, melyet Prószéky Gábor innovációi nyomán ismerhetnek meg a hallgatók.

Ember és gép ilyen szintű kapcsolata felvet-e újabb etikai kérdéseket?

- A legbonyolultabb feladat kétségtelenül az aggyal való közvetlen kapcsolat kialakítása. Ez persze nemcsak lehetőségekkel, hanem óriási veszélyekkel is jár. Itt már a bioetikai felelősség is sokkal nagyobb, mint az előbbi esetekben, bár ez a kérdés szinte az egész területen kulcsfontosságú, és határt kell szabnia az üzleti mohóságnak.A technológia lehetővé teszi, a társadalom pedig igényli az info-bionikai eszközök és érzékelő számítógépek használatát. Különös jelentősége van és lesz az emberi szervezetbe beépített különféle protéziseknek. Ezek valóban új bioetikai kérdéseket vetnek fel.

A különféle tudományok határterületeinek oktatása történhet-e a hagyományos módon?

- A karon nincsenek tanszékek, úgynevezett deportment rendszerben folyik az oktatás és a kutatás (utóbbi a Jedlik-laboratóriumban). Egyetlen kivétel az Idegtudományi Kihelyezett Tanszék Freund Tamás akadémikus vezetésével, a néhány száz méterre lévő MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.

Az új terület olyan elektronikai és számítógépmérnökök (műszaki informatikusok) képzését igényli az egyetemeken, akik már az első évtől tanulják az élő természet egy szeletét (például az első ilyen európai kísérletben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az idegtudományt), a másik oldalon pedig majd olyan orvosok képzését követeli meg, akik tanulmányaik kezdetétől fogva hallgatnak elektronikát, számítás- és információtechnikát. Ezt segíti a közelmúltban alapított Bio-Info-Medicina Innovációs Park, melyet a Semmelweis Egyetem, a mi karunk, az MTA KOKI és a Richter Gedeon Rt. alapított. Azok a diplomások, akik ebben az emelt szintű képzésben vettek részt, gazdagabb gondolatvilággal, nagyobb alkotóerővel kerülnek ki az egyetemről, és az ipar, a kutatás, az oktatás és a legkülönfélébb szolgáltatók innovatív mérnökei lesznek.

(Aki a felvázolt témáról bővebb tájékoztatást szeretne kapni, keresse a www.itk.ppke.hu www itk. ppke.hu internetcímet).

k- -s

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu