|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Magyar zarándokház Rómában Harmincöt évvel ezelőtt, 1967. augusztus 20-án szentelték fel Rómában a Szent István Házat, amely azóta fogadja az Örök Városba érkező zarándokokat, turistákat. "Elődjét", a Szent István-i alapítású zarándokházat a Szent Péter-bazilika 1776-ban kezdődött bővítésekor bontották le. Emlékét ma két emléktábla is őrzi a bazilika sekrestyéje felé vezető úton, illetve a bazilika külső falán. Az egykori épület köveit a mai sekrestye falának építésére használták fel. Bár a Szentszék 7500 scudot adott kártalanításként, annak értékéből nem épült újabb szállás a magyar zarándokok számára. A II. világháború után a külföldön élő, ott dolgozó és tanuló magyar papok "emigránsokká" váltak. Mikor a 60-as évek elején a Magyar Állam részlegesen rendezte kapcsolatait a Vatikánnal, ezek a római Pápai Magyar Intézetben lakó papok "nemkívánatos személyek" lettek - így el kellett onnan költözniük. Zágon József és Mester István, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet egykori vezetői keresték a megoldást. Egy alkalommal Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén Fáy Erzsébet, aki egy gazdag angol lord hagyatékát örökölte, tudomást szerzett a nehéz helyzetről, és a magyarok segítségére sietett. Felajánlotta, hogy szállást építtet számukra, ha a Rómában élő magyar papok megszerzik hozzá a telket. Róma akkori határában, a Via Casalettón leltek rá a megfelelő helyre, s gyűjtésekből, kölcsönökből megvásárolták: kezdődhetett hát az építkezés. Zágon József javasolta, hogy nemcsak papi szállást, hanem zarándokházat is kellene építtetni, amely "önfenntartóvá" tehetné az ilyen módon már két célt is szolgáló épületet. 1966. november 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén tették le a ház alapkövét. Az ünnepélyes felavatásra 1967. augusztus 20-án került sor, mely a világ emigráns magyarjainak ünnepe volt. Adományozók érkeztek Amerikából, Németországból, de szinte mindenhonnan, ahol éltek magyarok. A kápolna oltára számára Aachenből küldték el Szent István és Szent Imre ereklyéit, de érkeztek Szent Gellért, a kassai vértanúk és boldog XI. Ince pápa ereklyéi is. Az oltárszentelést Confalonieri bíboros végezte. A ház, megnyitása után sok papnak és egyházi személynek adott otthont. Itt élt hosszú évtizedeken át Prokop Péter is, akinek festményei díszítik a közös helyiségeket, ő készítette a kápolna képeit és színes üvegablakait is. 1971. október 2-án Mindszenty József bíboros prímás is meglátogatta a házat. A vendégkönyvbe a következőket írta: "A Magyar Katolikus Egyház megvalósult álma boldogsággal tölt el." 2001. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén a magyar millenniumi év alkalmával Szmrecsányi Boldizsár szobrászművésznek az egykori, Szent István-i kápolnát és házat ábrázoló domborművét helyezték el a kápolna belső falán. Az emléktábla, amelyet Paskai László bíboros áldott meg hazánk római, valamint vatikáni nagykövetei, két miniszterünk és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében, arra emlékeztet, hogy a jelenlegi ház a Szent Király által épített zarándokház jogutódja, és annak szellemében kívánja ellátni feladatát. A Szentév során a magyar püspöki kar is vendége volt a zarándokháznak. Az intézményt az 1965-ben létrejött Szent István Alapítvány tartja fent. Ennek jelenlegi elnöke Ruppert József piarista atya, közép-európai generálisi asszisztens. A házat a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata gondozza. A nővérek igyekeznek mindenkit kedvesen fogadni, és próbálják a zarándoklat vagy a nyaralás, városnézés fáradalmaiban elcsigázott embereket jó tanácsokkal ellátni, ügyes-bajos dolgaikban útbaigazítani. Pápai eseményekre belépőjegyeket szereznek nekik, a városban való utazásban tanácsokat adnak. A ház elsősorban lelkipásztori vezetéssel érkező zarándokcsoportokat vagy egyéni zarándokokat vár, de szívesen fogad minden jó szándékú turistát is. A kápolna mindig nyitva áll az imádkozni szándékozók előtt. Rendszeresen vannak szentmisék, de ha a zarándokcsoport lelkipásztorral érkezik, természetesen külön is misézhetnek. Az elmúlt harmincöt esztendő során sok ezren jártak a Szent István Házban, s valamennyien tanúsítják, hogy kétszáz év kihagyás után ismét él és éltet a ház, amely néhány jó szándékú, hívő ember kezdeményezéséből 1967-ben megszületett. Bókay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|