|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Isten gazdag az Irgalmasságban" A Szentatya krakkói útja elé Lengyelország közel negyvenmillió katolikusa a várakozás örömében él: augusztus 16. és 19. között II. János Pál pápasága során immár nyolcadik alkalommal keresi fel szülőhazáját. E látogatás érdekessége, hogy kizárólagos helyszíne Krakkó és közvetlen környéke, a Szentatya ifjúságának, majd érseki működésének városa. A látogatást előkészítő Renato Boccardo pápai prelátus ugyanakkor hangsúlyozta: "A Szentatya egész Lengyelországra gondol, szívében ott az egész ország." Krakkó minden templomának bejáratánál megtalálható a négynapos program tervezete, amelynek mottója: "Isten gazdag az Irgalmasságban". A Szentatya pénteken délután érkezik Krakkó polgári repülőterére, és a hivatalos üdvözlést követően a püspöki palotába, egykori érseki szálláshelyére tér. Másnap, szombaton délelőtt kerül sor a Łagiewnikiben frissen elkészült Irgalmasság temploma felszentelésére. A Szentatya számos nyilatkozatában kifejtette, hogy látogatása során elsőként Łagiewnikibe szeretne elmenni. Az Irgalmasság temploma érdekessége, hogy az altemplomban négy kápolna is helyet kapott, egyikük a Magyarok kápolnája nevet viseli. Ennek célja, hogy mementót állítson a Kárpát-medence népeit (ha úgy tetszik, a "visegrádi országokat") összekötő történelmi és kulturális egységnek. A hivatalos adatok szerint a felszentelendő templomban háromezer hívő fér el a szertartás során, a zarándokok sokasága pedig a templom előtti téren felállított vetítővásznakon kísérheti figyelemmel az eseményeket. E vásznakra egészen bizonyosan nagy szükség lesz, hiszen a városi rendőrkapitány bejelentése szerint körülbelül ötmillió hívő jelenléte várható. (Krakkó lakossága hatszázezer fő.) A templomszentelést követően a Szentatya a királyi vár, a Wawel katedrálisába megy, ahol a város vezetőivel, nemkülönben Aleksander Kwasniewski köztársasági elnökkel és Leszek Miller miniszterelnökkel találkozik. Vasárnap délelőtt a Szentatya szabadtéri szentmisét celebrál Krakkó egyik népszerű helyén, a Blonie-parkban. E szertartás keretében boldoggá avatja az 1942-ben, harminckét évesen elhunyt Janina Szymkowiak szerafita rendi szerzetesnővért. A délután folyamán pedig a Rakowicki temetőbe látogat, hogy szülei sírjánál imádkozzék. Látogatása utolsó napján a Krakkótól harminc kilométerre található, híres ferences rendi Zebrzydowska kolostort, zarándokházat és kálváriát keresi fel. Az előzetes bejelentés szerint a kálvária bazilikája elé nem állítanak szabadtéri oltárt, a bazilikában mindössze ötszázan férnek majd el. A szertartást követően a Szentatya visszatér Krakkóba, és egyenesen a repülőtérre megy. A szokásoknak megfelelően a látogatás ideje alatt teljes alkoholtilalom lesz, ám emiatt egyetlen rosszalló szót, gesztust nem tettek a krakkóiak. A kávéházak, sörözők tulajdonosai is természetesnek veszik a négynapos "böjtöt". Az ország minden tájáról gyalogos országúti zarándoklatok tartanak Krakkó felé - legtöbbször egy-egy falu közössége, a plébános vezetésével. A televízió híradója napi rendszerességgel követi útjukat. A krakkói tereken, házakon, kirakatokban már napok óta virítanak a sárga-fehér pápai zászlók, nemkülönben a pápa portréját ábrázoló plakátok, "Köszöntünk, Szentatya!" felirattal. A lengyel nép imádsággal, örömmel és odaadó szeretettel várja karizmatikus szülöttjét. Zsille Gábor A Szentatya krakkói zarándoklatán részt vevő magyar egyházi küldöttséget Seregély István egri érsek, a püspöki konferencia elnöke vezeti, tagjai között lesz Márfy Gyula veszprémi érsek és Katona István egri segédpüspök. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke az itthoni Szent István-napi ünnepségek miatt nem tud részt venni a zarándoklaton. Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek meghívására részt vesz a zarándoklaton és az Isteni Irgalmasság bazilikájának felszentelésén Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke és felesége, Lévai Anikó, aki a bazilika magyar kápolnája építésének fővédnöke. Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek Szent Hedvig Királynő ereklyéjének átadásakor mondotta Egerben, 2002. február 24-én: A Krakkóba érkező zarándokoknak ajánlom, hogy ne feledkezzenek meg a Łagiewniki Isteni Irgalmasság kegyhelyéről. Ott forrás frissességű áhítatot találnak, mely az Istenbe vetett hit és remény iskolája, aki Krisztusban maga a megtestesült irgalmasság. Fényre és erőre bukkanhatnak, hogy mindennap irgalmasak tudjanak lenni. Tanáruk e helyen Szent Fausztyna nővér lesz, aki ott élt, és fiatalon halt meg, és mint a Szent Királynő, Hedvig, ő is az Isteni Irgalmasságnak ajánlotta magát. És a jövőben - talán nem is olyan soká - meglátogathatják a bazilikában a "Magyar Kápolnát", a magyarok és lengyelek testvéri egységének ajándékát és jelképét.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|