Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás

A XIX. és a XX. század fordulóján a katolikusok és a protestánsok körében különféle vallási mozgalmak indultak, melyeknek tagjai az istenélményt újszerű formában, a Szentlélek működésének közvetlen megtapasztalásával élték meg. A pünkösdi közösségekben az imádságnak, az elmélkedésnek különös jelentősége van. Összejöveteleiken nem ritka a "látványos" megtérés, a váratlan gyógyulás, a nyelveken szólás vagy a misztikus elragadtatottság. A pittsburghi katolikus egyetemen 1967-ben néhány tanár és diák háromnapos lelkigyakorlatot tartott. A Lélek megvilágosító ereje által különleges, életre szóló lelki élmény részesei lettek. E harmincöt évvel ezelőtti eseményt tekintjük a Katolikus Karizmatikus Megújulás kezdetének. Ebben a szellemben világszerte közösségek sora alakult. Magyarországon a hetvenes évek óta vannak jelen...

A Magyar Schönstatt Családmozgalom

A mintegy százéves múltra visszatekintő Schönstatt Családmozgalmat a II. vatikáni zsinatot követő egyházi megújulás egyik előképének tekinthetjük.

A közösség a nevét egy Rajna-parti német városka: Vallendar Schönstattnak ("Szép hely") nevezett részéről kapta. Itt működött ugyanis JosefKentenich (1885-1968)német pallottinus szerzetes, akinek nevelői tevékenységéből a mozgalom sarjadt. Az alapítás dátuma Kentenich atya 1914. október 18-án elmondott "programadó" beszédéhez fűződik: meghívta a Szűzanyát, telepedjen le a kis schönstatti kápolnában, tegye azt kegyhellyé, és vonzza magához a fiatal szíveket, hogy alakítsa őket. A mozgalom előbb Németországban, Európában, majd mind az öt földrészen elterjedt. Több mint százötven kegykápolna (schönstatti szentély) és ezekhez kapcsolódó képzési központ épült. Az úgynevezett világi intézmények: a Schönstatti Márianővérek, a Schönstatti Nők, a Schönstatti Egyházmegyés Papok, a Schönstatti Atyák, a Mária-testvérek és a Schönstatt Családok nemzeteket átfogó szervezetekkel bírnak, és e nemzetközi közösségek azok, melyek leginkább hasonlítanak a szerzetesközösségekre. Az előbbieknél kevesebb kötöttséggel járó további húsz közösségfajtában pedig a családok, a nők, a férfiak, a fiúk és a lányok különböző csoportjai nemzeti alapon szerveződnek. Magyarországon húsz éve indult útjára a családmozgalom, valamint a családszövetség, és kibontakozóban van a leány- és a fiúmozgalom is.

A Schönstatt célja - ahogy a később indult karizmatikus, lelkiségi mozgalmaknak is -, hogy az egyház megújulási törekvéseit segítve, a szeretet erejével egy valóban élő (élhető) egyházat építsen, azzal, hogy a keresztény alapértékeket igyekszik életre váltani a mai ember számára. Kentenich atya az általa létrehozott mozgalmat a Szűzanya művének tekintette. Mária az a nevelő, aki alkalmassá teheti az embert Krisztus befogadására, és ő az, aki segít abban, hogy a Szentlélek segítségével eljuthassunk az Atyához. Mária "kegyelmi tőkéjét" a hozzájárulásunkkal gyarapíthatjuk. E hozzájárulást saját környezetünkben: a családi életben, a házasságban kell elsősorban érvényre juttatni, megélve a kereszténységet a nap huszonnégy órájában. Az életprogram színtere, a "házi szentély" maga az otthon.

Kentenich atya elve a következő: A közösségben annyi kötöttség legyen, amennyire feltétlenül szükség van, annyi szabadság, amennyi lehetséges, és lélekápolás minden mennyiségben.

A Schönstatt családok évente egyhetes családnapokon vesznek részt, amikor előadásokat hallgatnak, beszélgetnek, imádkoznak. A családtagok időt szakítanak egymásra, ugyanakkor új kapcsolatokat is kialakíthatnak más családokkal.

A beszélgetéseken, összejöveteleken más - felfogásukban, törekvéseikben hasonló - családokkal családcsoportokat alakítanak ki. (Itthon jelenleg huszonnyolc ilyen csoport működik.) Rendszeresen, lehetőleg havonta összejönnek, megosztják egymással tapasztalataikat, és felelevenítik a családnapokon hallottakat. E közösségi összetartás értéke egymás "hordozása", anélkül, hogy az egyes személyiségek és a családok szabad mozgástere korlátozva lenne.

A legkisebb csoport (alcsoport) a házaspár, a család. A házaspár alakítja a családi légkört, ez gyakorol igazán döntő hatást a gyerekek lelki életére. Segítséget nyújthatnak azok a jelmondatok, melyeket évente egyszer a csoportvezető házaspárok közösen gondolnak ki, amikor az adott időszakra valami vágyat, programot és célt fogalmaznak meg maguknak.

Szent Család vasárnapján, 1996. december 29-én Bíró László püspök és Beller Tilrnan atya jelenlétében tizennyolc házaspárral alakult meg a Családakadémia. Kiemelt feladata a családok továbbképzése és a vezetőképzés megszervezése. A Schönstatt szervezetten, felelősséggel szeretne részt venni a katolikus egyház családpasztorációs munkájában, a "családtréner" házaspárok képzésével pedig segítséget szeretnének nyújtani a plébániák, a katolikus óvodák és iskolák számára.

A Schönstatt szorosabb közösségi formája a családszövetség, melynek az ország különböző részein élő családok a tagjai. Tavaly indult el a második évfolyam kilenc házaspárral. Céljuk a szentté válás az evangéliumi erények gyakorlásával. A Scönstatt "teljesebbé" tételének ügyéért ezért tíz évig tartó noviciátussal készülnek.

(pallós)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu