 |
 |
 |
 |
2002.08.20
|
Legújabb kiadványunk a havonta megjelenő Liturgikus füzet-sorozat
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Szív szavával, szín-erővel Esztergomi beszélgetés Prokopp Mária művészettörténésszel Kutatási területeihez tartozik a magyar szentek ikonográfiája, hazai és külföldi templomok, gyűjtemények kevésbé ismert kincsei. Ezúttal Szent István király alakját választottuk. István alakja - bár irdatlanul zúg tova az életfolyam - főleg a Duna-tájon áll változatlanul, és vár. Prófétaként, igehirdetőként. Még a messzeségbe tekint. Még. De hogyan néz ránk a messzi századokból?
Történelmi pillantással, idő-játékokkal villogón, amelyek a magyar valóság boltozatai. Hazánk történetét kezdettől jellemzi az Itáliával való sokágú kapcsolat. Elég éppen országalapítónkat említeni, aki két zarándokházat építtetett Olaszországban: egyet Szent Péter sírja mellett, egyet meg a Rómába vezető Adria-parti út mentén, Ravenna határában. A pápával való kapcsolata közismert... E korai századnál megállok. A román kor - a romanika - embereket nem ábrázol. A középpontban - a művészetben is - Krisztus látható, angyalok, szentek - időtlenül. István királyunk legkorábbi ábrázolását 1031-ből ismerjük, a koronázási palástról. Szentté avatása esztendejében s akörül számos ikonográfiája lehetett. Hadd említsem meg Nagybörzsöny templomát: Szent István a védője. Ismeretlen festő örökítette meg az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház bélletes kapuját, rajta a királyt.
Szentek emberi arccal, tehát karakterizálva - egyénítve a gótikában jelentkeznek először ábrázolásokon. Nos, Itália elöl jár ebben is, és országalapítónk alakja különös módon áttöri a határokat: az első olyan szent, aki uralkodó. Ha keressük a helyeket, először Assisiben és Nápolyban kell megállnunk. Volt egy erős királyné: V. István lánya, Mária, a későbbi II. Anjou Károly nápolyi király felesége. A házassága rendkívüli jelentőségű a nápolyi királyság és hazánk történetében. Mária segítette az első években nagynénje: Margit szentté avatását, akit személyesen ismert, gyerekkorában éveket töltött ő is a Nyulak-szigetén. Nagy gondot fordított arra, hogy szent magyar királyi őseit Olaszországban, de főleg a Nápolyi Királyságban megismertesse, tiszteletüket elmélyítse. Mecénási munkájának eredményéből az idő három festői remeklést őrzött meg: kettőt Szent Ferenc városában, egyet Nápolyban, a Santa Maria Donna Regina - Szűz Mária, Királynő klarissza templomban. A templomot is Mária királyné építtette 1293 és 1381 között. A karzat apáca-kórusát a neves Cavallini és műhelye festette ki az 1310-es években. A sokalakos képsorok közül kiemelkedik Szent Erzsébetünk életjeleneteinek húsz képe; a "zárójelenet" három félalakos szent. Az Árpád-házi címer hétvágásos fehér-vörös sávjai előtt, középen az idős, ősz, hosszú hajú és szakállú király kétségtelenül Szent István ünnepi palástban, jobbjában jogar, baljában országalma.
Assisiben a nápolyi Anjouk udvari művésze, a neves Simone Martini a Szent Ferenc tiszteletére emelt templom alsó szintjén festette meg a Madonnát a Gyermekkel, két oldalán Szent István és Szent László királyt. Ugyancsak Mária királyné érdeme a kápolna, Szent Erzsébet titulusával, ahol az iménti oltárképfreskó látható. Az Anjouk magyar trón iránti törekvéséhez tartozik ez a művészi remekmű is, igazolván: ők az utódai az István által alapított országnak. A Madonna jobbján áll a király (szembenézetben: balra), ékes öltözékben.
Padovában kódexeket őriznek... Különös történet: Nagy Lajos 1347-48. évi itáliai útján Padova ura: Jacopo Carrara fogadta az uralkodót; Velence ellen fogtak össze. Ismert: Padova egyetemén számos magyar diák tanult, közéjük tartozott Vásári Miklós, aki Nagy Lajos látogatásakor már esztergomi prépost. Nos, ő készíttette a miniatúrákkal díszített két kódexet, melyek közül az egyiknek az első lapján Szent István király életének négy jelenetében gyönyörködhetünk. (A kódexek VIII. Bonifác pápa határozatait tartalmazzák.) Rendhagyó díszítési eljárás: pápai határozatok címlapján általában a pápa arcképét tüntetik fel, itt szent uralkodónk életének jeleneteit. Géza álmát látjuk, a nagyobbik legenda alapján, majd a gyermek István megkeresztelkedését, ezt követi megkoronázása és a pogány magyarok megkeresztelése István és felesége, Gizella jelenlétében. Ez utóbbi kép azt hirdeti, amit II. Szilveszter Szent királyunkról mondott: "Ő valóságos apostol." A képeket elválasztó középső szalagon legfelül Krisztust látni a kereszten, alatta István király mellképét, jobbjában templom-modell (utalván egyházalapító művére), lejjebb Szent Imre, majd László arca ragyog ránk, legalul pedig a donátor Vásári Miklósé. A miniatúra jeles padovai művész alkotása. A padovai püspöki palotában állították ki a kódexet, ott tekinthető meg. Firenzében? Sosem tudok szabadulni a Szent Márton-templom (San Martino a Mensola) Szent Imre-főoltárának látványától. Az évszám: 1391. Ekkor festették a mi Imrénk tiszteletére. Az oltár predelláján Imre herceg és felesége a hálószobában a kereszt előtt imádkozik. Szent István, az atya ablakon át, állva nézi őket. Gyönyörű himnuszsorok elevenednek meg az ember lelkében, s érezzük: földi szónál több az "angyali lefoglaltság", melyeket a művészet tud csak igazán sejtetni... Későbbi korok művészetének ugyancsak nagy feladat - nemegyszer nemzeti hivatás a szent király megörökítése. Lépjünk a barokk színkavalkád világába. Szilárdffy Zoltán pap művészettörténész alapos tanulmányt írt a magyar szentek ikonográfiájáról - ebből a korból. Tobias Pock Szent István koronafelajánlását 1655-ből Máriacell kegytemplomában csodálhatja a zarándok; a már török utáni századból, 1718-ból való, és a Szlovák Nemzeti Galéria őrzi Pozsonyban azt a táblaképet, amely István királyunkat mint törökverő hőst mutatja be, koronával, karddal. Ismeretlen magyar művész alkotása. Bár sokan látják, de meglátják-e igazán a székesfehérvári székesegyházban a főoltárképet? Szilárdffy Zoltán írja róla: "A koronafelajánlás témájának legnagyobbszabású reprezentatív" megjelenítője a bécsi festészeti akadémia tanára: Vincenz Fischer festette, történeti hitelességgel; előtanulmányokat folytatott, kételyeire újabb feleleteket kért. A művész "ismerhette a korona, a jogar és a koronázási palást eredeti formáját" - 1775-ben. Bizonyára többen meglátogatják a Szent Király városának, Esztergomnak Szent István-kápolnáját. Barokk építmény, benne a kevésbé ismert - XIX. században átfestett - István király-kép: az uralkodó fiának, Imrének adja át Intelmeit. A kis szentélyt Galgóczy János kanonok építtette 1745-ben, az eredeti képet Majer István kanonok, majd püspök, nagy műveltségű mecénás, maga is alkotó, 1875-ben Jakoby Károllyal átfestette. A ritka ábrázolás ezt is jelenti: nem veszünk észre jelentős munkákat... Például Pátzay Pál szoboralkotását, amely 1937-ben készült, és a párizsi világkiállításon első díjat nyert. Háború előtt állt a kontinens, a Szent Király szobrán a kard a kereszt formáját mutatja... Tóth Sándor Fotó: Mudrák Attila
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
