|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Rejtett kincsünk: Pusztacsatár A történelmi Magyarországon több Árpád-kori Csatár nevű község is volt. Jelenleg a Zala megyei Csatár és a vasi Felsőcsatár községek léteznek. Pusztacsatár Vaspör község külterületén, a Háshágyi patak és a Szélvíz patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely. A Vashegy, a Csatárhegy és a Remete öleli körbe a számos forrás öntözte termékeny völgyet. A zarándok, a turista a 76-os főútról, a Vas és Zala megye határát jelző tábláktól, valamint Vaspör felől, Ozmánbük községen át juthat el e gyönyörű helyre. Itt volt az Árpád-kori Csatár község, amelynek neve lakóinak, a "csatárok"-nak, a pajzskészítőknek, fegyverkovácsoknak emlékét őrzi. A faluról először IV. Béla király 1238-ban kelt adományozó levelére való utalás tanúskodik. 1328-ban ismét oklevél említi Csatár nevét. Jelentős számú népességre a nagy kiterjedésű temetőjéről következtethetünk. A település középkori jelentőségét plébániája is emelte. Nagyboldogasszonynak szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hirdeti. Romantikus stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi. Ismert plébánosok: 1333-ban Pál, 1421-ben Tamás, 1550-ben Ambrus. Csatárt és Remetét a török hadak pusztították el. A lakatlan hely ezután a puszta előnevet kapta. Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor az elmenekült, a török portyázásoktól gyakran zaklatott hívek összegyűltek régi szent helyükön. Imájukra egy csodás jelenés mutatta meg, hol van elrejtve a Fájdalmas Szűzanya szobra egy fatuskónál. (A mai kegyszobor ezért áll fatuskón.) A XVIII. század elején a győri és a zágrábi püspökök nagy zarándoksereget vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek gyógyultak meg a szent forrás vízében. Sok kedves történetet, legendát, imádságot és éneket őriz a szájhagyomány Pusztacsatárról. 1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. Ebből az időből származik a barokk oltár és az ablakok. A templom falai gazdag díszítést kaptak, amely alatt a feltehetően XVI. századi ornamentika található. A külső falfelület is sávdíszítést nyert, amelynek nyomait az északi oldalon is felleltük. Az egyenes záródású szentély déli és keleti oldalán a "futókutya" sávdíszítést rekonstruáltuk. A XIX. és a XX. században egyre több díszítménnyel, szoborral, képpel gyarapították a Szűzanya kegyhelyét. 1945-ben a szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. Az 1990-es évek közepén többször is tolvaj kezek rabolták értékeit. Az elmúlt három évben teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, a zarándokház, a papi szoba lábaspajtával, a szent kút, a patak hídja, a bevezető út, a környékre pedig ülőhelyek, asztalok készültek tűzrakóhellyel, valamint árnyékszékek. Ezzel a szent hely teljes környezete megújult. A négy évig tartó teljes felújítási munkálatokat magánszemélyek kezdeményezték; nagylelkű magánadományokból, a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság segítségével, művészettörténész, falrestaurátor feltáró munkájával és igen jelentős, önzetlen szeretetből fakadó közösségi munkával végeztük. A Zala Megyei Önkormányzat is anyagi segítséget nyújtott. Igen jelentős térítés nélküli munkát végeztek szakemberek, restaurátorok, fuvarozók, útjelző táblák készítői is. Hátra van még a templom belső falainak, falképeinek és az oltárnak a restaurálása. Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hirdeti a megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt, Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Nyerjen minden idelátogató zarándok és turista Nagyboldogasszony búcsúján és csendes hétköznapokon is a Szűzanya ősi kegyhelyén testi-lelki békét, megtisztulást, pihenést és életerőt! Az idei búcsút augusztus 18-án Konkoly István megyéspüspök vezeti. Szeretettel várjuk a Szűzanya tisztelőit. Takács László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|