Uj Ember

2002.08.20
LVIII. évf. 33-34. (2820-21.)

Legújabb kiadványunk a havonta megjelenő Liturgikus füzet-sorozat

Főoldal
Címlap
Szent István király üzenete nagykorúvá váló népének
Lelkiség
A bizalom ereje
Évközi 20. vasárnap
Szent István, légy védelmezőnk!
Élet és liturgia
A Magyar Schönstatt Családmozgalom
Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás
Lelkiség
Állandó megtérésben kell élni
Évközi 21. vasárnap
Kalazanci Szent József írásaiból
A szegényeknek kellő nevelést...
Szentjeink
Szent Bernát apát és egyháztanító - augusztus 19.
A két hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
Mit ér az iskola, ha magyar?
Azok a régi szép idők
Katolikus szemmel
Hálaadó himnusz bíborselymen
A koronázási palástról
Cigányok és magyarok közös kincse
Kuklay Antal a Mária-tisztelet összekötő erejéről
Keresztény nemzet vagyunk?
Nemeskürty István gondolataiból
Augusztus csillagfényében
Fórum
Az idő elmúlik, az örökkévalóság vár
II. János Pál pápa nyomában Dél-Lengyelországban
Élő egyház
Támogatják a hitoktatást?
Veres András püspök aggodalma
Rejtett kincsünk: Pusztacsatár
Minden lehetséges...
Új templom Ligetfalván
Játszótéravató Szentjobbon
Új templom Erdélyben
"Öltözzenek az igazságba!"
Görög katolikus újmise a Fő utcában
A kábítószer ellen
Shvoy Lajos emlékirata
Ifjúság
Ladik fesztivál Apostagon
Levél Magyarország plébánosaihoz és káplánjaihoz
KET-tábor Kisorosziban
Magángaléria
KRAKKÓI JEGYZETEK
Kultúra
Irodalmi élet
Udvardi Erzsébet szakrális festményei Tihanyban
Két történet
Dinnyét loptam
Élő egyház
"Isten gazdag az Irgalmasságban"
A Szentatya krakkói útja elé
II. János Pál pápa az Isteni Irgalmasság kegyhelyén
Élő egyház
Szent István király ünneplése Angliában
Az angol katolicizmus vezéralakja volt
Kétszáz éve született Wiseman bíboros
Az anglikán világ híreiből
Fórum
A keresztény emberség szigete
Találkozások Kisiratoson
Fórum
Meghitt együttlét Jézussal
Ha Leányfalu, akkor lelkigyakorlat
Imaélet, tanulás, apostoli tett
Gondolatok a Cursillo-lelkiségből
Ünnep
Szív szavával, szín-erővel
Esztergomi beszélgetés Prokopp Mária művészettörténésszel
Fórum
A lélek időről időre hallatja szavát
Beszélgetés a délvidéki Adorján falu plébánosával, a gyémántmisés Tari Jánossal
Mária, segíts!
Hazai életkép Nagyboldogasszony táján
A délvidéki magyarság hálaadása Aracson
Fórum
Szent Adalbert-érem
Kereszténydemokrata politikusok kitüntetése
Könyvekről
G. K. Chesterton: Önéletrajz
Fórum
A magyar egyház nagy menetelése
Ötvenöt éve történt
Fórum
Torontói emlékképek
Zánkán is HÁLÓ-t szőttek
A Katolikus Közösségek Hálózatának nagytáboráról
Fórum
Ősi, érzékeny, keresztény
Egy franciaországi cigány zarándoklatról
Élő egyház
A guadalupei kép rejtélye
Adoremus, az Új Ember Kiadó szeptembertől induló liturgikus füzete
Teréz anya boldoggá avatása
Élő egyház
Idvezlégy bódog Szent István királ!
Ferencz Éva új lemeze
A papírkosár rejtelmei
"Élő kövekként..."
Magyarországi püspökök portréi a Pax tévén
Hittel a tudományért
Beszélgetés Rosta István történésszel
Mozaik
Magyar zarándokház Rómában
Csillagfürt
Saséri emlék

 

Rejtett kincsünk: Pusztacsatár

A történelmi Magyarországon több Árpád-kori Csatár nevű község is volt. Jelenleg a Zala megyei Csatár és a vasi Felsőcsatár községek léteznek. Pusztacsatár Vaspör község külterületén, a Háshágyi patak és a Szélvíz patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely. A Vashegy, a Csatárhegy és a Remete öleli körbe a számos forrás öntözte termékeny völgyet. A zarándok, a turista a 76-os főútról, a Vas és Zala megye határát jelző tábláktól, valamint Vaspör felől, Ozmánbük községen át juthat el e gyönyörű helyre.


Itt volt az Árpád-kori Csatár község, amelynek neve lakóinak, a "csatárok"-nak, a pajzskészítőknek, fegyverkovácsoknak emlékét őrzi. A faluról először IV. Béla király 1238-ban kelt adományozó levelére való utalás tanúskodik. 1328-ban ismét oklevél említi Csatár nevét. Jelentős számú népességre a nagy kiterjedésű temetőjéről következtethetünk. A település középkori jelentőségét plébániája is emelte. Nagyboldogasszonynak szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hirdeti. Romantikus stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi. Ismert plébánosok: 1333-ban Pál, 1421-ben Tamás, 1550-ben Ambrus. Csatárt és Remetét a török hadak pusztították el.

A lakatlan hely ezután a puszta előnevet kapta. Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor az elmenekült, a török portyázásoktól gyakran zaklatott hívek összegyűltek régi szent helyükön. Imájukra egy csodás jelenés mutatta meg, hol van elrejtve a Fájdalmas Szűzanya szobra egy fatuskónál. (A mai kegyszobor ezért áll fatuskón.)

A XVIII. század elején a győri és a zágrábi püspökök nagy zarándoksereget vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek gyógyultak meg a szent forrás vízében. Sok kedves történetet, legendát, imádságot és éneket őriz a szájhagyomány Pusztacsatárról.

1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. Ebből az időből származik a barokk oltár és az ablakok. A templom falai gazdag díszítést kaptak, amely alatt a feltehetően XVI. századi ornamentika található. A külső falfelület is sávdíszítést nyert, amelynek nyomait az északi oldalon is felleltük. Az egyenes záródású szentély déli és keleti oldalán a "futókutya" sávdíszítést rekonstruáltuk. A XIX. és a XX. században egyre több díszítménnyel, szoborral, képpel gyarapították a Szűzanya kegyhelyét. 1945-ben a szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. Az 1990-es évek közepén többször is tolvaj kezek rabolták értékeit. Az elmúlt három évben teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, a zarándokház, a papi szoba lábaspajtával, a szent kút, a patak hídja, a bevezető út, a környékre pedig ülőhelyek, asztalok készültek tűzrakóhellyel, valamint árnyékszékek. Ezzel a szent hely teljes környezete megújult.

A négy évig tartó teljes felújítási munkálatokat magánszemélyek kezdeményezték; nagylelkű magánadományokból, a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság segítségével, művészettörténész, falrestaurátor feltáró munkájával és igen jelentős, önzetlen szeretetből fakadó közösségi munkával végeztük. A Zala Megyei Önkormányzat is anyagi segítséget nyújtott. Igen jelentős térítés nélküli munkát végeztek szakemberek, restaurátorok, fuvarozók, útjelző táblák készítői is. Hátra van még a templom belső falainak, falképeinek és az oltárnak a restaurálása.

Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hirdeti a megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt, Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Nyerjen minden idelátogató zarándok és turista Nagyboldogasszony búcsúján és csendes hétköznapokon is a Szűzanya ősi kegyhelyén testi-lelki békét, megtisztulást, pihenést és életerőt!

Az idei búcsút augusztus 18-án Konkoly István megyéspüspök vezeti. Szeretettel várjuk a Szűzanya tisztelőit.

Takács László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu