Egy régi-új egyházi főiskola: a Sapientia

Előző számunkban hirdetés jelent meg: a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felvételt hirdet a következő tanévre hittanár-lelkipásztori munkatárs képző szakra. Mit takar a „Sapientia Főiskola” neve, és milyen képzést kínálnak az érettségizett fiataloknak - erről kérdeztük Lukács László piarista főiskolai tanárt, a főiskola főigazgatóját.

Új teológiai főiskolával bővült tehát az egyházi felsőoktatás köre?

- Nem, sőt, ha tetszik, csökken a teológiai főiskolák száma, hiszen három nagy múltú szerzetesi teológiai főiskola olvad össze. A bencések, a ferencesek és a piaristák már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy a hatékonyabb képzés érdekében egyesítik évszázados múltra visszatekintő főiskolájukat, ugyanakkor pedig megnyitják kapuikat minden szerzet fiataljai előtt. Jelentős mozzanat volt ebben az is, hogy szerzetesnők teológiai képzésére 1994-től megindult a Sophia Főiskola, amely eddig a bencés Szent Gellért Hittudományi Főiskola részeként működött, most viszont az integrálódott új főiskolában folytatja működését.

Kapcsolódik ez a folyamat a felsőoktatás állami reformjához?

- A felsőoktatási reform egyik fontos eleme volt az egyetemek, főiskolák integrációja. Ez voltaképpen csak az állami intézményeket érintette, a mögötte álló felismerés azonban mindnyájunk számára tanulságokkal szolgálhatott. Érdemes koncentrálni a szellemi és anyagi erőket, mert jobb színvonalú és hatékonyabb képzést lehet így biztosítani, mint elaprózott, kis intézményekben. Az integrációs programban egyetlen egyházi projekt vett részt, a miénk. A Szent Gellért Hittudományi Főiskola (a Sophiával együtt), a Ferences Hittudományi Főiskola és a Kalazantínum Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola hozta létre az új főiskolát, a Sapientiát. Az új főiskola még 1999 őszén megkapta a hivatalos szentszéki elismerést. Rómában kifejezett örömmel fogadták a tervet. A módosított felsőoktatási törvény értelmében a Sapientia egy évvel ezelőtt, 2000. január 1-jén kezdte meg működését. Az átmenet azonban több okból is elhúzódik, és számos feladat megoldását kívánja, hiszen az új főiskola sok szempontból új színt jelenít meg az egyházi felsőoktatásban.

Teológiai képzést biztosít a papságra készülő szerzetesnövendékeknek, hittanári szakképesítést is adva számukra; hittanár-lelkipásztori munkatárs szakon felsőfokú képzést biztosít szerzetesnők és világiak számára: ilyen speciális képzés még nem folyik Magyarországon.

A főiskola tudományos intézetei révén részt kíván venni a magyar teológiai életben, párbeszédre törekszik a többi egyházakkal és vallásokkal, egyáltalán, a magyar kulturális élettel, képzési és továbbképzési lehetőségeket kíván biztosítani a keresztény pedagógusoknak, szociológiai intézete empirikus kutatásokkal járulhat hozzá az egyház tevékenységének, a társadalomban betöltött szerepének javításához. Végül esti tagozaton hittanár szakos képzést kínál, elsősorban azoknak, akik jelenleg is hitoktatói munkát végeznek.

Ez nagyon szépen hangzik, mégis fölvetődik a kérdés: miért van szükség arra, hogy a szerzetesek külön teológiai főiskolát tartsanak fenn? Nem ugyanazt a teológiát tanulnák másutt is?

- Bizonyára igen. Mégis úgy gondoljuk, hogy különös értéket kínálhat a szerzetes-teológia. A történelem folyamán a hittudósok jelentős része szerzetes volt. Az ő teológiájukban – akárcsak az egyházatyák munkásságában – a teológia fogalmi rendszere és az Istennel való személyes kapcsolatban megélt lelkiség szervesen összekapcsolódott egymással. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni, illetve újraéleszteni. Úgy gondoljuk, hogy ezzel komoly szolgálatot tehetünk az éledező magyar szerzetességnek, de az egész magyar egyháznak.

Hol van a Sapientia székhelye?

- Egyelőre sehol, illetve csak a tervekben. Jelenleg ugyanis még nem áll rendelkezésre az az épület, amelyben a főiskola megkezdheti működését. Az oktatás a Piarista Rend Pesti Barnabás utcai épületében fog folyni, amelyet jelenleg még az ELTE bölcsészkara használ. Mivel az épület karbantartására annak államosítása, 1953 óta szinte semmit sem költöttek, teljes körű renoválás nélkül nem lehet használatba venni. A felújítás ez év nyarán kezdődhet el, és várhatóan egy évig tart. Az anyagi fedezetet a felsőoktatás fejlesztésére szóló világbanki projektből biztosítják. A piarista rend főnöke és az ELTE rektora január 4-én tartott egyeztető tárgyalást az épület átadásának ütemezéséről (egy tavaly aláírt megállapodás kiegészítéseként). A most kötött megegyezés szerint a főiskola céljaira szolgáló úgynevezett B-épületet az ELTE ez év májusáig kiürítve átadja a rendnek.

Mégis fölvételt hirdetnek érettségizettek részére a hittanár-lelkipásztori munkatárs képző szakra, már a 2001-2002. tanévre...

- Nem várhatunk tovább. Az érdeklődés igen nagy, főleg a Magyarországon elsőként induló lelkipásztori munkatárs szak iránt. Az ő képzésük tehát, hittanár szakkal párosítva, megindul már ebben az évben, az első évfolyammal. Egy évig persze vállalnunk kell azt, hogy egy nagyarányú építkezés kellős közepén fog folyni az oktatás. A körülmények nem lesznek éppen ideálisak, de bízunk benne, hogy az elsőévesek (és tanáraik) lelkesedése áthidalja a nehézségeket, és egy évvel később már egy gyönyörűen felújított és korszerűsített épületben folytathatják munkájukat.

Január 13-án „Sapientia napot” tartottak az integrálódott főiskolák. Mi történt itt?

- Az egésznapos program keretében nemcsak előadások hangzottak el, hanem alkalom adódott arra is, hogy tanárok és diákok egyaránt ismerkedhessenek egymással, az alakuló főiskola célkitűzéseivel, terveivel, hiszen ősztől már egy helyre koncentrálódik az eddig különböző helyeken folyt képzés. Ekkor mutatkozott be az újjászerveződött Hallgatói Önkormányzat új elnöksége is. Amolyan „jelmezes főpróba” volt ez az ősszel induló új, „civil” évfolyam részére is.

-et-

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu