 |
 |
 |
 |
2000.
november 19. |
Templommegáldás
Dunaújvárosban |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Bencések a nagyvilágban Beszélgetés Linka Ernő brazíliai apáttal Koraősszel járt Magyarországon, a II. Szilveszter pápára emlékező konferencián, ahol ő is előadó volt. A nálunk Szent István király nevéhez fűződő Péter-utódot az ezredforduló pápájának nevezik, akinek a személye most is előtérbe lép, az új század küszöbén érdemes átgondolni életművének időszerű üzenetét. II. Szilveszter bencés növendék, majd szerzetes lett… - Nem könnyű róla szólni, amikor bizonytalan előttünk a születési helye, származása és ideje. A hiány ilyenkor a képzeletnek nyit utat. Viszont levél-vallomásai belső világáról árulkodnak. Amikor Reims püspöki székébe emelték, így írt Strasbourg főpapjának: „Bevallom, nem tudom, miért egy nélkülözőt, egy száműzöttet választottak, akit nem támogatott sem a származása, sem a vagyona…” Akkor egy fontos szempont volt, és Szilveszter sokat szenvedett emiatt. Csak Szent Pál megjegyzésére utalhatok: “Isten a gyengéket választotta ki…” A képességei viszont rendkívüliek voltak, efelől nincs kétség. Mint ifjút 960 táján az aurillaei Saint Géraud szerzetesei tanítják, mondhatjuk: bencés diák volt, majd belépett a rendbe, aztán Katalóniába ment felsőbb tanulmányok folytatására. Fogadalmát felfüggesztették. Egy idő után Rómába zarándokolt, és ez végleg meghatározta a jövőjét: találkozott a pápával, XIII. Jánossal és I. Ottó császárral. A pápa azonnal felismerte a fiatalember képességeit. Így lett a nevelője császár fiának, aki később II. Ottó néven lépett a trónra… Hosszú lenne e pálya további ismertetése. Mostanában sokat írtak róla, például a jeles francia történész: Pierre Riché. (Könyve magyarul a múlt évben jelent meg.) Szilveszter szellemi jelenvalóságára utalva a benések európai érdemeit kellene talán méltatni a VI. századtól napjainkig. Európa s az amerikai kontinens is gazdája a benedeki örökségnek. - A bencés rend az európai kultúra kialakulásához Szent Benedek Regulája révén döntően hozzájárult. Az egyetlen dokumentum a középkor struktúrájának megformálásában. A népvándorlás hullámaiban helyhez köti az embereket: stabilizálja. Ennek egyik fontos akciója a földművelés elterjesztése. Nem tesznek különbséget a különböző törzsek és „társadalmi osztályok” között. Könyvtárakat alapít a rend, a kolostorokban régi iratokat másolnak. Mintegy előfutárai ezek a munkák a mai Internetnek. A klasszikus kultúrát átmentik az utókornak. A kereszténység a Közel-Keleten kezdett terjedni, ezért nagyon régi a kapcsolat a görög, a szír, a latin műveltséggel. A zenei örökségben ott a gregorián, az építészetben a román, a gót stílus, de a színes üvegablakok technikája is. A természettudományból hadd említsem meg a gyógynövények termesztését és a csillagászatot. A lelki gondozás központi kérdése a misszionálás… - Lényeges mozzanat az egyes népek letelepítésében, alapja a nemzetek létrejöttének. Brazília távol esik Európától, ön ott él, ténykedik, mint magyar szerzetes. - Rendünk erejének titka, hogy a korábbi időkhöz hasonlóan ma is hozzájárulunk az ország kultúrájának növekedéséhez. Negyvenezer kötetnyi könyvtárunk Sao Paulóban – szerénynek mondható, de fönt van az Interneten. Kis múzeumunk őrzi a magyarság ottani jelenlétének hetven évét. 1951-től a Szent Imre kollégium ezerötszáz tanulóval (11 évfolyamon) az elsők között van. Sajátsága a nevelés-központúság, a zenekultúra, a sport, a környezetvédelem – a szorosan vett tudományokon kívül. Szociális munkát végeznek? - Óvodák, bölcsődék, napközik, szakmai képzések gyermekeknek és szülőknek teszik könnyebbé a napi gondokat, van ingyenes fogorvosi rendelés, tanácsadás. Évtizedek során országosan elismert szociális ténykedést folytatunk. Ha munkahelyeklről van szó, mi kb. négyszáz embernek biztosítunk megélhetést. Hogyan tovább? - Kialakulóban vannak az egyetemek, a vendégházak, ez utóbbiaknak semmi közük a turizmushoz. Szegényeket, betegeket és zarándokokat fogadnak, és kulturális találkozók színhelyei is. Brazíliában külön értelmezést kap a „szent művészet”, amely elsődlegesen tanítást, oktatást jelent. Mögötte a bencés lelkiség munkálkodik olyanképpen, hogy hangsúlyozza az Isten keresését, s rámutat: Isten az, aki elsődlegesen keresi az embert. (A kultúra ebben nagy segítséget nyújt.) A magyar bencések kolostora a Szent Gellért közösség… - 1930. március 21-e óta vagyunk jelen Brazíliában. 1950-ig a magyar kolónia lelki, kulturális gondozása volt a feladat: iskolákat, kápolnákat építettünk, de meg kell jegyeznem, hogy az evangélikus, a református és a baptista testvéregyházak hasonlóan gyakorolták hivatásukat. Kolostorunktól 25 kilométerre – erdős helyen – minta kolostort építettünk, ahol az új nemzedék nyer képzést, hogy átvehesse a bencés lelkiséget a mai, globalizálódó világban. A kolostornak van két plébániája, lelkiségi csoportja. A cél a laikusok lelki megerősíése, a családi élet megszilárdítása, a szociálisan érzékeny lelkiismeret gondozása, ébresztése. Abból az egyházi életből fakadó magatartás modern folytatása, amely a II. Szilveszter pápa által sürgetett, megvalósított apostoli királyság életében már jelen volt. Tóth Sándor
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
