|
Wyszynski bíboros éve Lengyelországban A lengyel parlament alsóháza október 25-én a néhai Stefan Wyszynski bíboros emlék-évévé nyilvánította a 2001-es esztendőt. Wyszynski bíborost (1901-1981) Lengyelországban rendkívüli tisztelet övezi, az „évezred prímásának” nevezik. A szejm határozatával megegyező döntést hozott korábban a varsói Wyszynski Egyetem (a korábbi teológiai akadémia) szenátusa is. Az „évezred prímása” megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintély Lengyelországban, aki egyik szellemi előkészítője volt a kommunizmus bukásához elvezető társadalmi változásoknak. 1924-ben szentelték pappá, majd a kánonjog és szociológia professzora volt a wloclaweki papi szemináriumban. A német megszállás idején a Varsó környéki Laskiban élt, a Honi Hadsereg és az ellenállók helyi kórházának káplánja volt. A második világháború befejeződése után a wloclaweki teológiai szeminárium rektorává nevezték ki, 1946 májusában pedig lublini püspökké szentelték. Két évvel később, 1948 novemberében XII. Pius pápa gnieznói és varsói érsekké, egyben a Lengyel Püspöki Kar elnökévé nevezte ki, 1953. január 12-én pedig a bíborosi kollégium tagjai közé emelte. Az egyház elleni támadások és megtorló intézkedések időszakában Wyszynski bíboros a lengyel nemzet keresztény önazonosságát védelmezte. Emellett kezdeményezője volt az állam és egyház közötti kapcsolatok rendezésének, 1950-ben aláírta az egyház részéről messzemenő kompromisszumkészségről tanúskodó megállapodást. Amikor azonban a kommunista hatóságok továbbra is megpróbáltak beavatkozni az egyház belső életébe az egyházi tisztségek kinevezésének rendjébe, a prímás elmondta híres „non possumusát” (nem tehetjük), ami után letartóztatták, és három éven keresztül (1953. szeptember 26-tól 1956. október 26-ig) különböző helyeken ítélet nélkül fogva tartották. Internálása idején dolgozta ki a vallási élet megújításának programját és a kereszténység lengyelországi felvétele (Kr. u. 966) ezredik évfordulójának emlékünnepségei előtti nagy kilenced alapelveit. Ennek fontos eleme volt a Jasna Górai-i Fekete Madonna, Lengyelország oltalmazója kegyképének zarándokútja az ország egyházközségeiben. A kommunista hatóságok zaklatásokkal, adminisztratív eszközökkel akadályozták az akciót. Számos tanúságtétel szerint a millenniumi ünnepségek Lengyelországban nagyon fontos szerepet játszottak, és nem csupán vallási szempontból. A kilenced ünnepségein tömegesen részt vevő lengyel katolikusok a sztálini önkény évei után először ott tapasztalhatták meg erejüket. 1965-ben a lengyel püspöki kar Wyszynski bíboros irányításával a kiengesztelődést sürgető emlékezetes körlevelet intézett a német püspökökhöz. A levél egyik fordulata – „megbocsátunk és bocsánatot kérünk” – kiváltotta a lengyel hatóságok haragját és újabb hajszát eredményezett a püspökök és a prímás ellen. Wyszynski bíboros tevékeny előkészítője és résztvevője volt a II. vatikáni zsinatnak. Hazájában fontos szerepe volt a második világháború után Lengyelországhoz csatolt nyugati és északi területeken az új egyházmegyék megszervezésének. 1980-81-ben közvetítő szerepet vállalt az akkor létrejött független Szolidaritás szakszervezet és a hatóságok közötti párbeszédben, támogatta a kommunistaellenes társadalmi mozgalmakat, igyekezett megteremteni a belpolitikai egyensúlyt az országban. 1981. május 28-án hunyt el, a varsói Keresztelő Szent János-székesegyházban temették el a varsói érsekek kriptájában. Temetése össznemzeti tüntetéssé változott koporsóját többek között Zbigniew Bujak, a mazóviai (Varsó és környéke) Szolidaritás elnöke vitte. 1987. június 1-je óta hamvai a külön a számára emelt kápolnában nyugszanak. Boldoggá avatási eljárása 1989. május 20-án indult meg, akkor kapta az „Isten szolgája” címet. Wyszynski bíboros gazdag, részben publikálatlan írásbeli örökséget hagyott hátra. Fogságának feljegyzései (1982-ben jelentek meg) alapján készült Teresa Kotlarczyk rendezőnő A prímás című filmje, amelyet idén szeptemberben mutattak be a lengyelországi mozikban. II. János Pál pápa legutóbbi, 1999-es lengyelországi főpásztori látogatása alkalmával imádkozott a néhai bíboros sírja mellett, ahogyan tette ezt második, harmadik és negyedik (1983, 1987 és 1991) szülőföldjén tett zarándokútja során is. T. K. P.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|