A közösségen keresztül valósul meg az én történetem

A közösséggel „véletlenül” kerültem kapcsolatba. Lányom járt el az akkor meghirdetett katekézisre, s otthon beszámolt az elhangzottakról. Ez oly mértékig megragadott, hogy egy idő után magam is bekapcsolódtam a katekézisbe, s azóta a közösséghez tartozom.

„Valami más tart össze bennünket“

Hitelesnek, igaznak éreztem, amit ott hallottam – mindig bibliai alapon — az életről, Isten és az ember kapcsolatáról, az életünkön keresztül megvalósuló isteni akaratról. Ezt követte annak a közösségnek létrejötte, amely különbözik más közösségektől, mert nem meghatározó sem az azonos érdeklődési kör, sem az azonos korosztályhoz tartozás vagy a hasonló foglalkozás, sem a közös társadalmi rang vagy vagyoni helyzet. Olyan közösség jött létre, amelynek megalakulása nem vezethető vissza természetes tényezőkre. Valami más tart össze bennünket, mi úgy gondoljuk, a lélek.

Nem tartozom az engedelmes típusú emberek közé, magam számára csak azt fogadom el etikusnak, amit lelkiismeretem is annak tart, s amit őszintén tudok vállalni. Semmiféle, pusztán formai ok miatt nem engedelmeskedem. A tizenöt év alatt sokféle lázadás, sokféle ellenérzés is hatalmába kerített – nyilván nem csak engem —, de úgy gondolom, ezek nagyon természetes jelenségek. Mindezek ellenére a közösség megmaradt, él, ami azt jelenti, hogy miközben táplálkozunk, ez a táplálkozás a közösségből fakad, abban valósul meg, és a könyvekben olvasható kereszténység gyakorlati megvalósítására törekszünk.

Az Isten és ember kapcsolatában a közösségen keresztül valósul meg az én történetem – az Isten általam vagy bennem elgondolt története. Amióta a közösséghez tartozom, jobban figyelek arra, hogy ez a párbeszéd, amely gyönyörű dialógus, mennyire képezi életem egészét, menynyire ez a leglényegesebb, s lassan – remélem — elhervadtak vagy elhervadnak azok a bálványok, amelyek körülvesznek. Ez talán túlzásnak tűnhet, s esetleg kiderül, hogy néhány úgynevezett bálvány még nagyon is eleven, amelyekkel föl kell vennem a küzdelmet. A bálványok nagy vérveszteséget okoznak az embernek, míg az Istennel lenni vagy vele járni különlegesen nagyszerű dolog.

Elmer István
Kép: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu