Nemcsak a katolikusok keresztények

Krisztushívők Egyiptomban

Az Új Ember október 29-i számában, az Élő Egyház rovatban „Egyiptomi papnövendékek” című híradásban téves megítélésre okot adó adat jelent meg. Egyiptomban ugyanis nem százhatvanezer keresztény él, hanem közel ötmillió, és ma itt található az arab világ legnépesebb keresztény közössége, a koptok.

Egyiptom a világ egyik legrégebbi keresztény országa, az evangéliumot a hagyományok és az egyházatyák tanúsága szerint maga Szent Márk apostol hirdette. Ma Egyiptomban az iszlám az államvallás (92 %), a többi felekezetnek - (kopt keresztény 7 %, egyéb keresztény 1 %) - az állam vallásszabadságot biztosít. A rendkívül színes vallási képben meghatározó szerepet töltenek be a monofizita (Krisztus egyetlen – isteni – természetét hirdető) koptok. Ők az ősi Egyiptom lakosságának a leszármazottjai, nyelvük, amely ma már csak liturgikus, az óegyiptomi nyelv kései változata, amit azonban már a XVII. században kiszorított az arab a mindennapi használatból.

Az arabok (640-1517) és az oszmán-törökök (1517-1914) uralma alatt a koptok helyzete egyre inkább romlott, különösen a síita Fatamidák uralkodásakor sok megpróbáltatásban volt részük: al-Hákim kalifa idejében (996-1021) erőszakos térítésnek voltak kitéve, birtokaikat, templomaikat elvették, elrendelték, hogy a koptok fekete vagy sárga ruhában járjanak, nyakukban súlyos fakeresztet hordjanak, erre az időszakra emlékeztet ma a kopt papi viselet. Helyzetük csak Mohamed Ali uralkodása alatt (1805-1848) enyhült, aki minden vallás számára biztosította a szabadságot. Napjainkban is erős az iszlám befolyás, hiszen Egyiptom az iszlámvilág egyik meghatározó hatalma. A keresztények kulturális téren vezető szerepet töltenek be a mai Egyiptomban, a kopt diákok száma az állami iskolákban 20%, az egyetemeken 30%. A legjelentősebb médiák keresztény irányítással működnek, mint például az arab világ legismertebb napilapja az Al-Ahram (A Piramisok) vagy az Al-gumhurijja (A Köztársaság).

A kopt ortodox egyház legfőbb elöljárója a Kairóban székelő Alexandria és Szent Márk székének patriárkája. A koptok összlétszáma nyolcmillió, ebből több mint négymillió Felső-Egyiptomban és Kairóban él. Az egyiptomi kopt ortodox egyház vezetői hozták létre az Afrika független egyházait koordináló Afrikai Független Egyházainak Szervezetét. Ez a szervezet igyekszik előmozdítani az inkulturációnak az ügyét, a kereszténység lényegének megőrzésével, adaptálni a helyi kultúrák, hagyományok sajátosságaihoz.

A mozgalmas történelmi múlt örökségeként több jelentősebb keresztény közösség működik még a mai Egyiptomban. A közel negyedmillió görög ortodoxok a jeruzsálemi patriarkához tartoznak. A sínai ortodox egyház – tulajdonképpen a Sínai-hegy Szent Katalin kolostor – mindössze 900 hívővel, a jeruzsálemi patriárkátuson belül autonómiát élvez. Az egyház feje a Szent Katalin kolostor apátja, méltóságának címe: sínai, faranai és raithai érsek, székhelye Kairó.

A XV. századi egyház egyesítő törekvések eredményeként 1442-ben Firenzében a koptok egy része unióra lépett Rómával. A mai kopt katolikus egyház több, mint másfél százezer hívőt számlál, vezetőjük II. Stephan Ghattas, aki az Alexandria és a koptok pátriárkája címet viseli, székhelye Kairó.

Az alexandriai rítusúak mintegy százötvenezren vannak, az alexandriai patriarkátus autokefál egyház, vezetőjük, az Alexandria és az egész Afrika patriarkája címet viseli.

Az örmény katolikus egyház tagjai, mintegy tízezren a Bejrútban székelő patriarkához tartoznak, aki a Celicía és az örmények patriarkája címet viseli.

Egyiptomban néhány ezer protestáns keresztény is él, közülük a legtöbben az anglikán hitet követik.

Az egyiptomi keresztény testvéreinkre a szeretet és az ökumené jegyében kell gondolnunk és segítenünk a hit megtartásában.

Bikfalvy Géza

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu