Könyvespolc

Ki ne ízlelné szívesen egy-egy erdei forrás üde, frissítő vizét? Forrásvizet üvegből vagy műanyag palackból is lehet inni, azonban ez meg sem közelíti azt az élményt, melyet egy igazi, csobogó kút nyújt a szomjas vándornak.

Szabó Ferenc Mai írók és gondolkodók című könyvsorozata ez utóbbit, az igazit, a forrás közvetlen élményét ismerteti meg a szellemi, lelki felfrissülésre vágyókkal. A kötet különlegessége, hogy a sorozat most először magyar gondolkodótól ad közre írásokat.

Prohászka Ottokár a századforduló magyar kereszténységének nagy hatású teológusa, lelki írója. Gondolati gazdagsága, tanítói hitelessége, valamint a személye körül, elvei, gondolatai által kiváltott viták mind-mind ezt támasztják alá. E viták napjainkban – a kommunista hatalom agyonhallgató politikája után – újra feléledni látszanak.

A könyv Szabó Ferenc és Barlay Ö. Szabolcs jóvoltából részletes életrajzzal, Koncz Lajos összefoglalásában pedig a Prohászka-kutatás eddigi eredményeinek ismertetésével kezdődik. E bevezető fejezetek után szemelvényeket olvashatunk Prohászka naplójegyzeteiből és esszéiből.

A sorok mögött olyan szellem, tépelődő, gondolkodó elme képe rajzolódik ki előttünk, akinek legnagyobb gondja az volt, hogyan használjon kortársainak és az őt követő nemzedékeknek. Az foglalkoztatta, hogy az adott helyen és helyzetben hogyan ismerheti fel és szolgálhatja leghatékonyabban Isten tervét.

A kötet nagy erénye, hogy a filozófus-tanító mellett bemutatja a misztikus Prohászkát is. Csak úgy lehet teljes az egykori székesfehérvári püspökről alkotott kép, ha a szellemi mellett a lelki ember is előtűnik a válogatás darabjaiból.

A Prohászka további tanulmányozására buzdító kötetben Magyarország apostola és tanítója maga vall arról, hogy élete egyedüli értelme Isten szolgálata; célja, hivatása pedig nem más, mint zenébe, dalba önteni a természetfeletti világot.

Prohászkát életében is sokan támadták. Volt hogy okkal és volt, hogy ok nélkül. A viták ma is tartanak. Egy valami azonban bizonyos: öröksége, hatása megkerülhetetlen. Márpedig ha meg akarjuk ismerni ezt a kivételes elmét, legjobb, ha saját szavain keresztül közelítünk hozzá. A forrás vizét legjobb közvetlenül a csobogóból ízlelni. Hála Szabó Ferenc kötetének, erre ma már bárkinek lehetősége nyílik. (Mai írók és gondolkodók 8., szerk. Szabó Frenc SJ - Agapé, Szeged, 1999.)

Süveges Gergő

Szép feladatra vállalkozott a fiú, ifj. Vajta Gábor, amikor közreadta a háromszáz oldalas Daloskönyvet. Az első hatvan oldal családregény, négy generáció küzdelemmel, sikerekkel, napos és árnyékos oldalakkal váltakozó története. Rokonok, piarista diákok, tanárok és közéleti emberek felvillantott portréi.

Az előszót id. Vajta Gábor, a köztiszteletben álló váci orvos halála előtt négy nappal írta. A Váci Piarista Diákszövetség néhai elnöke a dalkincseket Bálint unokájának ajándékozta. Kétszázhúsz kotta, ugyanannyi szöveg: valódi népdalok, cserkésznóták, néger spirituálék, valamint egyházi énekek. Egyedülálló, értékes gyűjtemény. (Kucsák Nyomda – Vác.)

Papp Rezső

Meghívót kapni örömteli dolog. Pálhegyi Ferenc gyűjteményes kötete, amelyet a Ráday Kollégiumban 1996-ban elhangzott előadásai anyagából állított össze, kirándulásra invitál bennünket. Fogadjuk el a meghívását!

Annál is inkább, hiszen ez a kirándulás nem egyszerű hétvégi erdei séta, még csak nem is többnapos gyalogtúra. Sokkal több annál.

Az úton a gyógypedagógus-pszichológus író az embert alkotó Isten törvényéből kiindulva saját életünkön át kalauzol bennünket. Ehhez rajzol térképet, és ad a kezünkbe biztos iránytűt.

Könnyed, olvasmányos stílusban, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, személyes történetekkel segít gyakorlattá, életté váltani a Szentírás többezer éves, mégis eleven, hatékony és eligazító szavát. Megmutatja, hogy Isten törvénye hogyan válhat valósággá a hétköznapjainkban – családunkban, munkánkban, hivatásunkban, a közéletben és a politikában. Beszél kötelességeinkről, melyekkel embertársainknak tartozunk; a házastársi hűségről, a családtervezésről, a gyermeknevelésről; a mai kor megannyi kihívásáról: a válásról, az abortuszról, az eutanáziáról és a homoszexualitásról.

A kötet végén – útra igazító iránytűként – Jézus Krisztus hegyi beszédét elemzi. A szerző által adott kapaszkodók és tájékozódási pontok olyan szemléletre vezetnek, amely segít abban, hogy keresztényként minden helyzetben eligazodhassunk életünk zarándokútján.

A szerző elsősorban református szemszögből közelíti meg témáit. Katolikus olvasó számára a könyv néhány megállapítása – különösen a fogamzásgátlás és a házasság felbontásával kapcsolatban – talán engedékenynek tűnhet. A református és a katolikus felfogás különbözőségeit azonban a katolikus olvasónak is érdemes türelemmel, megértéssel és saját hitével összevetve fogadnia, hogy a kötet valódi üzenete felekezetektől függetlenül beépülhessen a mindennapjainkba: Én, az Úr vagyok a te Istened. Pálhegyi szavait értelmezve: Életünk iránytűje Isten törvénye és maga Jézus Krisztus.

Nem vár ránk könnyű út, ha követjük az iránymutatást. A kötet azonban arra bátorít, hogy ha valóban fel akarunk érni a hegy csúcsára, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. Odafentről visszatekintve majd egyszerre értelmet kap minden megpróbáltatás. (Ébredés Alapítvány, Pécel, Éjféli Kiáltás Misszió, 1999.)

Süveges Gergő

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu