Magyar kálvária - feltámadással

Kettős jubileumra emlékező zarándokok Fatimában

A fatimai keresztút végigjárása s a feltámadás örömét hirdető tizenötödik stáció már önmagában szimbólum a magyar zarándok számára. Különösen olyan alkalmakkor, mint amilyen egy - a magyar történelem sorsfordító, világraszóló fejezeteire, nevezetesen az 1456-os nándorfehérvári diadalra, illetve az 1956-os forradalomra emlékező - nemzeti zarándoklat. Mária nem vette le kezét az országáról, ahogy ezt egy bukásra ítélt miniszterelnök állította. Amikor fél évszázada, 1956-ban hazájukért aggódó magyarok Fatimában letették a "nemzeti keresztút" alapjait, éppen azzal a céllal tették, hogy a gondviselés erejében bízva, a hit erejével felvegyék a harcot egy hazugságra építő, ostoba rendszerrel szemben. Fatima üzenete aktuális. Legalább annyira, mint öt évtizeddel ezelőtt.

A szülőföldjét a II. világháború alatt elhagyó csanádi egyházmegyés pap, Kardos Illés volt a fatimai magyar kálvária építésének első kezdeményezője. Egy lelkipásztor, aki töretlenül bízott a Fatimában három pásztorgyereknek megjelenő, imát, áldozatot és engesztelést kérő Szűzanya ígéretében, nevezetesen abban, hogy Mária szeplőtelen szíve végül győzedelmeskedni fog. Ő úgy vélte: Magyarország reménye, egyetlen "erős szövetségese" a vörös diktatúra legyőzésében s a nemzet lelki megújulásában csak a Boldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya lehet. Ezért hozta létre a fatimai magyar kálvária-mozgalmat, amelynek vezetését az alapító 1961-ben bekövetkezett halálát követően egy Amerikában élő plébános, Győrfy Albert vette át. Lassan-lassan formálódott a stációkkal, a Szent István-kápolnával és a kálváriával megálmodott fogadalmi kegyhely építésének terve. A mozgalom törekvését elfogadó és támogató lairai püspök, José Alves Correia da Silva 1956. július 16-án adta meg az engedélyt a fatimai magyar kálvária építésére. Három évvel később kezdődhettek el a munkálatok, miután a stációk helyéül kijelölték a Kis Pásztorok Útját. Az építkezést a világban szétszórt magyarok támogatták, köztük olyanok, akik az ‘56-os forradalmi eseményeket követően kényszerültek elhagyni hazájukat. A tizennégy stáció - Amélia Carvalheira művészi érzékenységről valló alkotása - az Amerikai Egyesült Államokban (New Yorkban, Chicagóban, Clevelandben) és Kanadában élő magyarok, valamint a londoni magyar plébánia közösségének adományaiból valósult meg. A "pásztorok ösvényére" nyolc stáció került, a további állomások Valinhosba, a Szűzanya 1917. augusztus 19-i jelenésének helyére (ahová 1956-ban ugyancsak a magyarok építettek kápolnát), illetve Locához, az angyal feltűnéseinek színtere felé vezetik a zarándokokat. A keresztutat 1962 augusztusában adták át "rendeltetésének", s ezzel egy időben helyezték el a nagyszerű Fatima környéki panorámát feltáró dombtetőn a Szent István-kápolna alapkövét. A kis templomot 1964. május 12-én szentelték fel.

A keresztút feltámadást megörökítő tizenötödik állomása a lajosmizsei hívek adományából a rendszerváltozást követően 1992 októberére, a magyar feltámadásba vetett remény szellemében készült el.

Az Erdő Péter bíboros vezette jubileumi nemzeti zarándoklat egyik szentmiséjének főcelebránsa Seregély István egri érsek. A főpásztor nem először jár a szent helyen. Eddigi legemlékezetesebb fatimai útjának az 1994-es zarándoklatot tartja, amelyen százhúsz magyar gyermek társaságában vett részt. Akkor hozták el Magyarországra a vándor kegyszobrot, amelyet aztán száz napon át hordoztak körbe a hazai egyházmegyékben.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett engesztelő imaév egyházi megmozdulásainak sorába szervesen illeszkedik az októberi fatimai nemzeti zarándoklat. A lelkigyakorlatok, az imaközösségek összejövetelei, a hazai és külföldi zarándoklatok egyaránt a nemzet lelki megújulásának elősegítését szolgálják. A szervezők nem titkolt célja, hogy a nándorfehérvári diadal és az ‘56-os forradalom kettős jubileuma jegyében ne csak az itthon, hanem a világban szétszórva élő magyarokat is e nagy találkozóra invitálják. Seregély István kiemelte, Fatima az engesztelés legfontosabb európai zarándokhelye, amelynek - a hazához való hűség jegyében épült magyar kálvária mellett - számos más magyar vonatkozása van. A bazilikában például a négy nagy Mária-tisztelő szent között ott találjuk Szent István király szobrát is. Kondor Lajos verbita atya évtizedek óta Fatimában él, segíti a zarándokok elszállásolását, bemutatja a kegyhelyet, s - mint ismert - ő volt a látnokok boldoggá avatásának posztulátora is.

Az egri érsek homíliájával vigasztalni és bátorítani akarja a zarándokokat, mert Mária fatimai üzenete nem pusztán "fenyegetést" tartalmaz, hanem a bűnbánóknak és engesztelőknek vigasztaló ígéretet is. A Szűzanya az "el nem rontott életre" hív, "belépőjegyet" kínál az örök hazába. Az egri főpásztor reméli, hogy a Boldogasszony elődeinktől örökölt tisztelete, bűnbánatra és engesztelésre szólító szavainak elfogadása mielőbb meghozhatja "Mária ügyének" győzelmét.

Pallós

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu