A katolikus egyház 1956-ban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc - a XX. századi magyar történelem legnagyobb eseménye - természetesen a magyarországi katolikus egyházat is mélyen érintette. Nemcsak a főpapságot és a papságot, a férfi és női szerzetesrendeket, hanem az egész egyházat, tehát a hívő keresztény katolikusok millióit is. A napokban jelenik meg az Új Ember Kiadó fenti című kötete, amely a forradalom és szabadságharc katolikus egyházi vonatkozásait mutatja be. Ebből a - Rosdy Pál munkatársunk által szerkesztett könyvből adunk válogatást az alábbiakban.

Korszakváltás

Békés Gellért emlékezése

Világunk, s benne Európa, a gyökeres átalakulás korszakát éli. Ez a meglátás nem új, de az egyéni és közösségi sorsunkat meghatározó történeti események és drámai erejű változások megtapasztalása azt eredményezi, hogy egyre világosabban felismerjük ezt a korszakváltást. Romano Guardini, a második világháborút megelőző és követő évtizedek egyik legjelentősebb katolikus gondolkodója, az ötvenhatos magyar forradalom jelentőségét is e korszakváltás összefüggésében látta meg. Harminc évvel ezelőtt, a müncheni egyetemi templom szószékén így nyilatkozott:

"Az odaát történt borzalmakat úgy kell felfognunk, mint jelet... Ami ebben a szerencsétlen országban történt - és történik továbbra is -, azt nem Dzsingisz kán hajtotta végre, hanem egy állam, amely magát a legmodernebbnek, a legteljesítőképesebbnek, röviden: minden szempontból a leghaladóbbnak nevezi... A Nyugat oszlassa el végre a propaganda ködét és lássa, mi a valóság odaát... Barátaim, mi egy olyan szobában vagyunk, amelyben az ember, egy nép rettenetesen szenved, kínlódik, halódik! Európa kicsi lett, rövid idő alatt át lehet repülni - a magyarok a mi szobánkban vannak... Ahol ilyen borzalmak történnek, nem élhetünk úgy, mintha ezek nem történtek volna meg... Nem akarunk, nem szabad felednünk. A megtörténtekre gondolni akarunk, tanulni belőlük... Egyszer az ítéletnél talán enyhítő körülménynek fog számítani, hogy az embertelenség szolgáltatott okot számunkra, hogy igazságosabbakká és szeretetteljesebbekké legyünk."

Amire Guardini itt céloz, azt már az újkor végéről írt munkájában kifejtette. Ott megállapította, hogy ez az időszak - a világ tudományos megismerésével és következésképp a természeti erők technikai felhasználásával - megindította azt a társadalmi átalakulást, amely voltaképpen csak bevezetője egy még újabb kornak. Ez a folyamat az atomenergia birtokában és - tegyük hozzá - a modern technikát forradalmasító elektronika emberpótló erőivel - még gyökeresebb társadalmi átalakuláshoz vezet. Hatására a XX. század második felének embere, mint a nyugati keresztény hagyományokra épült sajátos európai kultúra hordozója, egyre világosabban tudatára ébred annak, hogy megrendült körülötte az eddig szilárdnak hitt szellemi és erkölcsi értékrend, mozgásba jöttek a kultúra, a társadalmi és gazdasági élet eddig többé-kevésbé értékállónak hitt alapjai.

Ötvenhatos forradalmunkat is a korszakváltó átalakulás összefüggésében igyekszünk értelmezni. Úgy látjuk, hogy Közép-Európa keleti peremén mi, magyarok is ennek a szellemi és erkölcsi újraértékelésnek, társadalmi útkeresésnek vagyunk szenvedő tanúi. Újabb kori történeti alakjaink, a XIX. század elejétől napjainkig egymást követő reformmozgalmak és nemzedékek arra törekedtek, hogy elmaradottságunk tudatában elérjék a nyugat-európai fejlődés szintjét, és lépést tudjanak tartani vele. Az ötvenhatos események mozgató eszméiben ennek a törekvésnek újabb felbukkanását látjuk.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu