Álmodik a múlt

Gyöngyszemet látni

Ha valaki az őrségi Magyarszombatfánál átlépi a szlovén határt, alig tesz meg néhány kilométert, máris Nagytótlak (Selo) szélére ér, ahol rögtön érdemes megállnia. A kijelölt parkolótól mintegy száz méterre, a lankás domboldal alján, a régi temető mellett egy magányosan álló, kis kerektemplomot talál. Ha belép az ajtaján - napközben általában nyitva van - nem várt szépség, a Biblia Pauperumfogadja: vagyis a Biblia jeleneteit festette meg az ismeretlen művész.

A templomot 1365-ben említik először. Az 1778-as Visitatio még jó állapotban találja. 1845-ben az apszist lebontották és tornyot építettek a helyébe. De az 1978-79-es restauráláskor ezt a szentélyt visszaépítették.

Akőből épült Szent Miklós-rotunda, ahogy a képen is látszik, zsindellyel van befedve. "A keleti oldalon a rotundához egy alacsonyabb, félkör alakú apszis van építve, az oltárhelyiség. A külsejét sűrűn elhelyezett függőleges sávok, lizénák tagolják, amelyek a kerek alakú, tégla alapfalból erednek és a tető alatti, tartóállványú csipkés koszorút hordják. A déli oldalon, ahol a bejárat van, a falba három erősen ferde, szűk, hosszúkás, félköríves ablakocska van vágva. A belsejében, a henger alakú fal tíz különböző nagyságú, sekély, félköríves fülkével tagolt, amelyek ülőhelynek is szolgálhattak. A hajó kerek térfogata kupolával, az oltári apszis pedig félkupolával van ívelve. Valamennyi leírt sajátosság, a kerek alakú alaprajztól a külső fal lizénákkal való tagoltságáig, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupolás ív és a földszinti fali fülkék, román kori épületről tanúskodik, és a XIII. század közepére utal."

Úgy tűnik, hogy csak a XIV. század közepén festették ki, közvetlenül a nedves meszelésre, késő gótikára jellemző stílusban. A képek rossz állapota vagy a megváltozott esztétikai felfogás miatt a rotundát a XV. század elején újból kifestették - véli a szlovén Zadnikar Mariján, aki az apszis alapfalait feltárta. "Ezeknek a festőjét sem ismerjük, de azon festők körébe tartozik, akik munkájukat olasz és nyugat-európai festészeti megoldásokkal és kezdeményezésekkel gazdagították." Nagytótlakon legjobban a kupola festményei maradtak fenn. A tetején körben, a mandorla egyik felében Krisztus áll egy szivárványon, a másik felében az Irgalom trónusa látszik, a két ábrázolást a hold és a nap köti össze. A mandorla körül pedig a négy evangélista jelképe látható. A kupola félköríves mezejében a passió jelenetei láthatók, kezdve a Jeruzsálembe való bevonulástól. E ciklus jelenetei a henger alakú falon folytatódnak. Ezek alatt, a falfülkékben, szem magasságában pedig több ismert szent képe látható.

Ez a templom s ezek a freskók arról tanúskodnak, vallja a művészettörténész, hogyan élték meg az itteni emberek a szépet sok-sok évszázaddal ezelőtt. "A szépet, amely sosem múlik el, és amely még ma is él, hiszen azt nemcsak látószervünkkel és értelmünkkel, hanem elsősorban szívünkkel fogjuk fel."

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu