|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Hangulatjelentés Milliomos Hamvazószerda után jelentem alássan a következőket: a televíziós vetélkedők nagyon tanulságosak, mert sokat elárulnak társadalmunkról. A mocskosul beszélő, csípőriszálgatós-tapsológépes sztárparádék sem kutyák, no de még annál is bánatosabbak - a műveltségi vetélkedők. Minő fájdalom, átélhetjük ezt akkor is, ha vigyázó szemünket Vágó István milliomos-vetélkedőjére vetjük. Most például, hogy unalmas életem eme üres órácskájában a készülék elé keveredem, igen cifraságos dolgokat látok. A játékos, egy harmincas éveiben járó úriember magabiztosan felelget: már a kilencedik kérdésnél tart, és még egyetlen segítséget sem vett igénybe. Olyan okos, mint a fene, üti-vágja az általános műveltséget. Akkor a játékmester a következőt kérdi, nyolcszázezer forintos nyereményért: Hogyan nevezik a húsvét utáni negyvenedik napot? Válasszon: a) áldozócsütörtök, b) húshagyókedd, c) hamvazószerda, d) virágvasárnap. A felvilágosult játékos hipp-hopp tanácstalanná válik. Beismeri, hogy az egészről fogalma sincs. A közönség segítségét kéri, és nagy ravaszul hozzáteszi: csakis az nyomja meg a szavazógombot, aki teljesen biztos a helyes válaszban. Ezek után a közönség 44 százaléka arra szavaz, hogy a húsvét utáni negyvenedik nap a virágvasárnap, 21 százalék pedig aszongya, hogy az a húshagyókedd. 20 százalék szerint húsvét után csak negyvenet kell csicsikálni, és már itt is van - a hamvazószerda. A milliomosjelölt még így sem tud dönteni. Azt kéri, ugyan felezzék már meg a lehetséges válaszokat. Bent marad a hamvazószerda és az áldozócsütörtök. Hosszas tépelődést követően az utóbbit jelöli, és show-műsorba illő tapsot kap. Vágó István pedig a képernyőjéről "puskázva" közli: "Áldozócsütörtök Jézus mennybemenetelének ünnepe, de hogy miért hívják áldozócsütörtöknek, az már a nézőknek szóló házi feladat." Most pedig kapcsoljuk ki a tévét, és nézzünk szembe azzal, hogy jelenleg itt tartunk! A stúdióban ülő játékos nem egy iskolázatlan bugris volt, hanem egy diplomás, jól szituált értelmiségi. A közönség soraiban nem kocsmatöltelékek szavaztak, hanem egy elit műveltségi versengés becsvágyó rajongói. Ennek dacára kiderült: hazánkban ma az érdeklődő, értelmes emberek 75 százalékának halovány fogalma sincs arról, hogy mi az a virágvasárnap és hamvazószerda. És képzelhetjük, mekkora lenne ez az arány a nem érdeklődő, műveletlen embereknél... Amúgy ez csupán egy kiragadott eset a sok közül: ebben a milliomos-vetélkedőben időről időre felbukkannak vallási kérdések, és mindig ugyanilyen bambaságot szülnek. Nagyon enyhe túlzással: a készítők nem tudnak olyan egyszerű vallási kérdést feltenni, hogy arra épkézláb válasz érkezzék. És a legalapvetőbb bibliai idézeteket nemcsak beazonosítani nem tudják - de még azt sem ismerik fel, hogy egyáltalán a Bibliából származik. Röviden: nem könnyű nálunk, tizenöt évvel a kommunista agymosás után. De talán mégsem reménytelen: az egyházi iskolákból kikerülő diákok fejébe csak szorul némi vallási műveltség. És ők, akik ma hívő közegben nevelkednek, néhány évtized alatt kovászként átjárhatják a társadalmat, formálhatják a köztudatot. Hogy így lesz-e: ez egy tízmillió emberes kérdés. Zsille Gábor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|