|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Könyvespolcra A művészet gyógyító ereje Kétnapos villámlátogatáson Budapesten járt Andrzej Szczeklik nemzetközi hírű orvosprofesszor, a krakkói Jagelló Egyetem orvoskarának tanszékvezetője. A Semmelweis Egyetemen és a Lengyel Intézetben tartott előadást. Az 1938-ban született belgyógyász abból az alkalomból érkezett hozzánk, hogy az Európa Kiadónál megjelent Katharszisz című könyve, Fejér Irén fordításában. E munkájában arról beszél, hogy a művészet és a tudomány egyes elemei szorosan összetartoznak. Műveltsége lenyűgöző, a görög klasszikusoktól a festészeten és a zenetörténeten át a kortárs költészetig terjed. A régi mesterek útján haladva, a "minden mindennel összefügg" szellemében bemutatja az orvoslás történetét és a modern orvosi kutatások legfrissebb eredményeit. Ám ennél többről is ír: a "mágikus erővel" megáldott Nagy Orvosról, aki Istentől kapott erővel ismeri fel a betegségeket, és mindent tud a gyógyítás művészetéről. S ezt úgy teszi, hogy közben egyetlen percre sem kíván a Teremtő helyébe lépni. A költőt, Zbigniew Herbertet idézve hirdeti: "Biztos, világos tudást akartok adni, az egyetlent, amely szerintetek megvéd a félelemtől és a szorongástól. De vajon a tudomány valóban megnyugvást hoz akkor is, ha a Gondviselés helyébe a törvényszerűséget állítjuk?" A hívő ember közelítésével tárgyalja a szenvedés, a halál kérdését. Észérvekkel elutasítja az eutanáziát. Részletesen elemzi az emberi szív működését, és bebizonyítja: szívverésünk ritmusa közeli rokonságban áll a zenével. A legérdekesebbek talán azok a szakaszok, amelyek a zene gyógyító erejét elemzik. Például megtudjuk, hogy az EKG-szalagokon megjelenő ritmus kísértetiesen megegyezik Chopin zenéjének rubato ritmusával. Az első szívátültetéskor, 1967. december 3-án Maurice RavelBolerója szólt a fokvárosi műtőteremben. A Georgia állambéli Atlanta klinikáján pedig Mozart zenéje szól a szülészeten - a világra érkező csecsemők az ő muzsikájával találkoznak elsőként. Ennek köszönhetően ott gyakorlatilag nullára csökkent a csecsemőhalandóság. A 2002-ben elkészült könyv előszavát a Nobel-díjas költőfejedelem, Czeslaw Milosz írta. Befejezésül az ő véleményéből idézzünk két mondatot: "Andrzej Szczeklik humanista orvos, akit a költők, a művészek rokon léleknek éreznek. (...) Most, amikor feltétlenül válaszolnunk kellene a kérdésre: hol húzódik az erkölcsi határ, amelyet nem léphet át a tudomány fejlődése, egy ilyen könyv nemcsak érdekes, de nagyon fontos olvasmány is." Mindehhez csak annyit tehetünk hozzá: a Katharszisz egy hívő lengyel kultúrember lebilincselő műve. (Andrzej Szczeklik: Katharszisz. Európa Kiadó, 2005) Zsille Gábor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|