Hittel és hűséggel - a szenvedésben

Rómában vannak a püspök boldoggáavatási aktái

Hazai egyházunk közelmúltbeli története tele van megpróbáltatásokkal, kínszenvedésekkel, de hősies helytállással is. A diktatúra idején egyházfők, papok és világiak szenvedtek hitükért, hol a nyilvánosság előtt, hol pedig a háttérben - nem kevésbé hősies és hűséges helytállással. Az előbbire jó példa Mindszenty József hercegprímás élete, míg utóbbira esztergomi segédpüspökének, Meszlényi Zoltánnak sorsa, mártíromsága. A hercegprímás boldoggá avatásának ügye tíz esztendeje már csak a Vatikán döntésére vár, míg Meszlényi Zoltáné ez év januárjában került a Szenttéavatási Kongregáció elé.

Mindszenty József életéről a hívek viszonylag sokat tudnak. Segédpüspökének sorsát, de talán a nevét is csak kevesen ismerik. Ki volt ő? - kérdeztük Szőke János szalézi szerzetestől, aki számos más boldoggáavatási eljárás mellett ennek az ügynek is posztulátora.

- Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban, Budapesten és Esztergomban végezte. Az első világháború előtt Rómában kezdte meg teológiai tanulmányait, ahonnan az egyetem a háború miatt Innsbruckba költözött. Pappá is ott szentelték. Már teológiai doktor volt, amikor Komáromba került. Később érseki szertartó, kamarás, pápai káplán, titkár majd irodaigazgató lett. Híres volt klasszikus műveltsége, tökéletesen ismerte az egyházjogot, de általános műveltségét is mindenki elismerte. Nem véletlen, hogy az őt 1937-ben püspökké szentelő Serédi Jusztinián bíboros nem engedte el más egyházmegyébe főpásztornak: "Meszlényire nekünk is szükségünk van." Az új püspök jelmondatául a következőt választotta: Fidenter ac fideliter - Hittel és hűséggel.

Mindszenty József, amikor prímás lett, szintén Esztergomban tartotta őt segédpüspöknek.

- Meszlényi mindig követte, tudásával és műveltségével segítette főpásztorát. Soha nem akart nagyobbnak mutatkozni nála. Tudta, más feladatot bízott rá az Úr, neki a háttérből kellett segítenie, támogatnia a harcosabb Mindszentyt. Kettejük személye szinte elválaszthatatlanná vált. Mikor Mindszenty bíborost a kommunisták 1948. december 26-án letartóztatták, majd börtönbe vetették, Drahos János általános helynök lett a főegyházmegye tényleges vezetője. Drahos azonban 1950 júniusában meghalt. A hatalom békepapot kívánt helyére állítani, a káptalan azonban ellenállt, és a kanonokok Meszlényi Zoltán segédpüspököt választották meg káptalani helynöknek. Ő tudta, nehéz feladat vár rá. Többször utalt is erre, például amikor a kispapok előtt beszélt a helytállásról és az önként vállalt vértanúságról.

Nem állhatott hosszú ideig az egyházmegye élén...

- Mindössze tizenkét napig, június 17-étől 29-éig. A lakásáról hurcolták el a politikai rendőrség emberei - hivatalos letartóztatási parancs nélkül. A papság sokáig nem tudta, hová lett. Vádemelés és ítélet nélkül internálótáborba zárták. A Fő utcában vallatták, majd Kistarcsára vitték, de megjárta Recsket is. Télen-nyáron nyitott ablakú magánzárkában tartották, és fizikailag is bántalmazták. 1953 elejéig bírta a megpróbáltatásokat, január 11-én meghalt. Testét névtelen sírba helyezték. Földi maradványait 1966-ban vitték Esztergomba.

2004-ben Erdő Péter bíboros bízott meg a vértanú Meszlényi Zoltán iratainak előkészítésével. Huszonhat korabeli szemtanút hallgattunk ki. Ezeroldalnyi iratot készítettünk a Szenttéavatási Kongregáció részére, amelyben bizonyítjuk, hogy Meszlényi Zoltán az erények hősies gyakorlása mellett tudatosan és önként vállalta a mártíromságot.

Miként bizonyítható ez egy jogtalanul elhurcolt főpásztor esetében?

- Szemtanúk számoltak be róla. Csak egy példát említek. A téli nagy hidegben, amikor azt se engedték meg neki, hogy becsukja zárkájának ablakát, saját pulóverét odaajándékozta egy másik, még jobban fázó társának. Beszámoltak arról is, hogy mindig türelemmel viselte a rá mért megpróbáltatásokat, tudatosan vállalta sorsát az egyházért, a hívekért.

A letartóztatása előtti időkről is hallottunk olyan beszámolókat, melyek szerénységét, áldozatkészségét példázzák. Szociális érzékenysége, felebaráti szeretete közismert volt. Az ostrom alatt és után közel kétszáz papnövendék volt a gondjaira bízva, akiknek mindig biztosította a betevő falatot - akár komoly áldozatok árán is.

Meszlényi Zoltán mártíromsága számunkra egyértelmű. Mit kell még tenni, hogy a Vatikán hivatalosan is engedélyezze tiszteletét, és boldogként az oltárra emelje?

- Január 10-én az illetékeseknek átadtam az aktákat, az úgynevezett pozíciót. Erdő Péter bíboros, az illetékes főpásztor kinevezett a szabályok szerint egy Rómában élő posztulátort, aki az ügyeket továbbviszi. Most a szakteológusok és a bíborosok részére készül egy átfogó életrajz és a dokumentumok értékelése. Miután vértanúról van szó, a pápa felmentést adhat a boldoggá avatandó személyéhez köthető csoda bizonyítása alól, de így is azt gondolom, még évekre van szükség...

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu