|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A kultúrával kezdeni... Konferencia Esztergomban A cím volt a vezető gondolata Jan Figelnek, az oktatási és kulturális ügyekért felelős EU-biztosnak azon a konferencián, melyet Esztergomban, a Mindszenty Csarnokban tartottak február 27-én, Nemzetek a nemzetek fölötti Európában címmel. A konferencia jelentőségét igazolták az előadók: az EU-biztos mellett Erdő Péter bíboros, prímás, érsek és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A szervezésben elöljáró Kiss-Rigó László püspök, az esztergomi hittudományi főiskola főigazgatója megnyitójában a folyamatos munkát, együttműködést hangsúlyozta, amely az európaiság szempontjából két nép, a magyar és a szlovák szellemi értékeinek megismerését kívánja gazdagítani az oktatásban, tudományos kutatásban. Jelkép és valóság a nagy ütemben megújuló ószeminárium, amely nemzetközi találkozók színhelye is lesz. A XVIII. századi érseki óhaj: legyen Esztergom oktatási központ, megvalósulóban van, hiszen Erdő Péter főpásztori munkájának megkezdésével ez az "ütemezés" teljes ívűvé vált. Jan Figel hidak építéséről szólt. A vén kontinens jelen történelmében inkább a gazdaság, a politika kap hangsúlyt, a kultúra mintha háttérbe szorulna, pedig az értékőrzés kultúrák egységében civilizációs kérdés. Európa szellemi arculatának teljességéhez tartozik népeink jelenléte is azzal a műveltséggel, amely identitás- és közösségnevelő - mondta többek közt az előadó. Erdő Péter előadásában biblikus teológiai megvilágításban az egyházról mint szent nemzetről, a nemzet mint teológiai értékről beszélt, megkülönböztetve a nemzet jogi fogalmát az államiság, a nyelv, a kultúra fogalmaival jelölt definíciótól, mely feszültséget hordoz. A nemzet és a szent nemzet hittudományi eszméjét kapcsolta össze - mondataiból egy modern patriotizmus rajzolódott ki, egy modern nemzetfogalom. Tudományok és új európaiság - ezzel jelölhetjük Vizi E. Szilveszter keresztény humanizmusra alapozó elemzését. A közösségnek aktív tevékenységre van szüksége, az identitástudat ne irányuljon mások ellen. Ezt a szembenállást kell leküzdeni - hangsúlyozta -, az európaiság egyben plurális és szinguláris, vagyis az egyes népek, emberek és a nagy közösség együtthaladása, melyhez nyitottság, tolerancia szükséges. Három referátum csatlakozott az előadásokhoz. Dalibor Mikulas, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem rektorhelyettese a felsőoktatás szlovákiai kérdéseit s a katolikus egyetemek hivatását fogalmazta meg, Käfer István, a Szent Adalbert Tudományos Kutatócsoport elnöke a szlovák-magyar közös örökség múltjából Pázmány és Rudnay prímás érdemeit emelte ki, Tóth Sándor, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára (lapunk munkatársa) a száz esztendeje püspöki székbe iktatott nyitrai születésű tudós, író, Prohászka Ottokár spirituális tájmodelljéről: új humanizmusáról beszélt - esszéi tükrében. Rózsahegyi egyetemisták, esztergomi főiskolások kamarakórusai emelték az amúgy is oldott hangulatot. (-t-r)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|