|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Építkezés lélekből és kőből Elkészült a kecskeméti Szent Család-plébánia épülete Az immár több mint tíz esztendeje épülő kecskemét-széchenyivárosi Szent Család-plébánia életének fontos állomásához érkezett. Elkészült az új plébániaépület, így végre egy házban folytatódhat a közösség élete. Bábel Balázs érsek február 26-án szentelte fel a most elkészült épületrészeket. Dankó László érsek 1992 szeptemberében alapította a Szent Család-plébániát a széchenyivárosi lakótelep számára. E lakótelepen él Kecskemét lakosságának egyharmada, főként nyugdíjasok és fiatal családok. Magas a vidékről, illetve a határon túlról beköltözöttek aránya, a plébániához tartozó emberek körülbelül nyolcvan százaléka. "Bács-Kiskun megyében, illetve a kalocsa-kecskeméti egyházmegyében ez a legnagyobb lakótelep, és egyúttal az egyetlen lakótelepi plébánia. Az itt élő, egyházba visszatérő, közösséget kereső emberekkel együtt gondolkodtunk arról, mire van szükség - mondta a kezdetekről Jávorka Lajos plébános. - Világos volt, ha egyszer építeni tudunk, akkor nem egy hagyományos templomot, hanem egy közösségi házat kell létrehoznunk, ahol otthonra talál minden jó szándékú kezdeményezés." A kő-építkezés pont tíz éve, 1996-ban kezdődött. Lassan, egymás után elkészült a kápolna, a nagyterem, a karitászraktár, a gyermekmegőrző, a tornaterem, és mostanra a plébánia is. "Külön adomány, hogy mindig nagyon kevés volt a pénzünk, és így volt időnk gondolkodni, vajon a Jóistennek mi lehet a terve ezzel a plébániával - vallja a plébános. - Különösen megérintett bennünket, az, amit II. János Pál pápa a Novo Millennióban írt a közösségi lelkiségről, hogy sok mindenre szükség van a ma egyházában, de a legfontosabb, hogy igazi szeretet legyen Krisztus követői között, hogy törődjünk egymással. Ez az egymás segítése volt végig jellemző a kő-építkezés alatt is. Családos és ifjúsági csoportok születtek szinte automatikusan. Nekem »csak« az volt a dolgom, hogy bátorítsam őket, beszélgessek velük, hogy a közösségi egyház-tapasztalatot elmélyítsük. Sokat tanultunk a megújulási mozgalmak világméretű tapasztalataiból, látásmódjából. Ez adja plébániánk sokszínűségét is: a sokfelől ideérkező emberek a különböző lelkiségekből sok segítséget kapnak, hogy aztán kialakítsák saját közösségük lelkületét." A plébánia közössége e "lelki templomépítésben" a családok és az ifjúság segítésén, illetve a határon túli magyarokkal való kapcsolatok ápolásán túl különösen fontosnak tartja, hogy befogadó közösség legyenek, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítő programokra. Ennek volt példája maga a plébániaszentelő ünnepség is, amely alkalom volt a családos és ifjúsági csoportoknak a beszélgetésre, tapasztalatcserére, míg az építkezésben részt vevők megosztották az egész közösséggel a közös munka szépségeit, csodáit. "A város felé is kezdettől fogva jeleztük, hogy az egész lakótelep kulturális, közösségépítő programjainak helyet adunk - emelte ki Jávorka Lajos. - A plébániarészt úgy alakítottuk ki, hogy vizesblokkok, teakonyhák vannak és elég parketta, hogy sok hálózsákot le lehessen tenni - tehát tudunk nagyobb csoportokat, fiatalokat is fogadni. A szentelési ünnepségre rendeztünk egy rajzpályázatot, illetve kiállítást, így sok nem vallásos ember is eljött az ünnepségre, amelyen a város egyik legrangosabb felnőtt kórusa, a Nemesszeghy Márta Énekkar, a mellettünk lévő Bolyai Gimnázium Énekkara, illetve a Kecskeméti Szimfonikusok is muzsikáltak. Egy kicsit jele volt ez az együttműködésnek, amelyre törekszünk." -sz.a-
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|