Magára hagyhatja a pásztor a nyájat?

Verőce község polgármestereként és reformátusként is - az ökonómia szellemében - egyetértek a Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben című, a Hittani Kongregáció által kiadott ajánlással.

Falusi polgármesterként elengedhetetlennek tartom, hogy a lakosok előtt az értékek - keresztény és nemzeti értékek - bemutatása, hirdetése, akár a templomokban is, jelen legyen! Jézus ostorral verte ki az Isten házába nem illő pénzváltókat, a mai világban az istentelen eszméket kell kiűzni.

A pap legyen példakép! Fontos feladata a keresztény és nemzeti értékek egységének hangoztatása, elfogadtatása. Ne szégyelljük, hogy magyarok vagyunk. Jó volna, ha legalább minden keresztény templomban magától értetődő lenne a magyar nemzeti zászló jelenléte. Természetesen nemcsak a külsőségekben kell megmutatkoznia magyarságunknak, de ha még ott sem, akkor a lelkünkben válhatunk-e valaha is magyarrá?

A lelkipásztorok segítsék az embereket abban, hogy mindig, minden körülmények között felismerjék a jót!

Rá kell mutatni a manapság hangoztatott liberális eszmék romboló hatásaira. Az eszme nem elítélendő addig, amíg egészséges határokon belül marad. Sajnos, a liberalizmus magyarországi képviselői nem a klasszikus elveket, hanem eltorzult eszméket hirdetnek - meglehetősen erőszakos módon. Mindenkin számon kérik a másság tiszteletben tartását, maguk azonban a legkevésbé sem fogadják el mások másságát. Világosan kell látnunk: a másságot nem téveszthetjük össze a devianciával - melegek házassága, kábítószerek fogyasztásának engedélyezése, eutanázia, abortusz stb.-, ez utóbbiakat határozottan el kell ítélnünk. A házasság szentségét és az emberi életet tiszteletben tartani minden embernek kötelessége!

A magyarok talán legnagyobb, világviszonylatban elismert értéke a "józan paraszti ész", amely a nehéz időkben is segítette őket abban, hogy felismerjék az értékeket, és hogy a legnehezebb időket is túléljék. Eltelt azonban ötven-hatvan év, amikor is ilyen-olyan okokból a magyar ész, a magyar szív lankadni kezdett. Már nem érzékelte az apróbb veszélyeket, csapdákat, beleegyezett abba, hogy vannak élethelyzetek, amelyeket csak túl kell élni. Belenyugvással viselte sorsát, próbált ugyan támaszt, mécsest találni, aki átsegíti gondjain, de az esetek nagy többségében a falu lámpásai nem voltak segítségükre.

Ekkor is nagy szükség lett volna - és ma még inkább szükség van - a lelkipásztorokra, tanítókra, akik segítenek eligazodni a világban.

Lépten-nyomon halljuk, hogy ne politizáljanak az iskolában, a templomokban. De valóban politizálás az, amikor az értelmiség végzi a dolgát, és nem téveszmékkel tömi az emberek fejét? Politizálás az, amikor eligazítanak az egyház erkölcsi és szociális tanításainak értelmezésében, amikor rámutatnak, ki az a politikusok közül, aki a hitből és erkölcsből fakadó igényeket felkarolja, igazolja és továbbviszi? Ha a keresztények kivonulnának a közéletből, ha az egyház képviselői nem a keresztény és nemzeti értékek egységét hirdetnék, mi lenne ebből a szegény országból? Kire számíthatnánk? Ki segítene eligazodni a világban és kisebb közösségünkben? Ki nyitná fel a szemünket, hogy mindig meglássuk a gonoszt, felismerjük a konkolyt?

Falusi papként, orvosként, tanárként, önkormányzati vezetőként vállalni kell ezt a felelősségteljes feladatot.

Ma ismét nagy feladat hárul a kétezer éves egyházra, a földi képviselőkre és az iskolákra. Hangsúlyozni szeretném a keresztény-nemzeti iskolák fontosságát, hiszen a magyar jövő zálogát a felnövekvő nemzedék jelenti. Nem véletlenül próbálják ellehetetleníteni az egyházi nevelési-oktatási intézményeket.

Ma is, itt, az anyaországban is aktuális az erdélyi költő, Reményik Sándor 1925-ben írt versének felhívása: "Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát!"

A legnagyobb, ami embernek megadatott - a lelket és az értelmet az erkölcs szolgálatába állítani. Vállalni a tanító szerepét a legnehezebb időben is, hirdetni az egyház erkölcsi és szociális tanításait, bátran hirdetni, hogy igazság nélkül nincs igazi szabadság.

Magára hagyhatja-e a pásztor egyetlen bárányát is? Hogyan hagyhatná akkor magára a lelkeket az egyház, pusztán azért, mert egyesek "parancsba adják", hogy ne politizáljanak a templomokban?

Bethlen Farkas,

Verőce polgármestere

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu