Szólj hozzá!

Ha a hónap témája felkeltette érdeklődésedet, fogalmazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is.

Januári témánk: Kedvenc könyvem, mondatom, idézetem

Esküvőnkre készültünk. A jegyesoktatáson kaptuk kézbe Michel Quoist könyvét. Lenyűgöztek a gondolatai. Szelíd, világos megfogalmazásai, az a szeretet, amivel az olvasót rá akarta vezetni a tartalmas élet "megélésének" módjára. Igazodási pontot adott. Gyakorlati tanácsot arra, hogyan kell az embernek a talpára állni, testét, érzékeit, képzeletét szellemének alárendelni. Tanácsot a nő eszményi szerepvállalására, aki kell, hogy egy kicsit mindig titok maradjon a férfi számára. A szabadságra, amely sohasem öncélú, hanem lehetőség arra, hogy az ember ura legyen önmagának, és így mindig tévedés és hiba nélkül a jó utat válassza és kövesse. Példák során levezette, hogy az igazi szabadságra az Atya tervének megismerésével és ehhez önként való csatlakozással lehet eljutni. "Az igazi szabadság az Isten akaratának való engedelmességben bontakozik ki" - írja. A keresztény életvitel ilyen kézzelfogható, aprópénzre váltható megfogalmazásával akkor találkoztam először. Azóta is alapkönyvnek tartom. Így élni jó.

Boldvainé Böde Beáta

*

Számomra Wass Albert regényei jelentenek csodálatos, fölülmúlhatatlan élményt. Minden regénye egy-egy remekmű. Lenyűgöző színes képi kifejezésmódja, leírásai akár egy tájról, vagy egy emberi szituáció jellemzése, vagy emberek közötti történés, párbeszéd megjelenítése. Mindezeket szinte pontosan magunk elé tudjuk képzelni, akárha egy képet látnánk. Másrészt megrendítően ír az emberi problémákról, amelyek sok esetben az erdélyi magyarság sorsát jelenítik meg, de őszinte, szerető szívvel mutatja be a hegyek népének, esetenként más nemzetbélieknek a sorsát is (például az Elvész a nyom című regényben). Egy nagy tudású, mély istenhittel és érzelmi mélységgel rendelkező igaz magyar ember írásai az ő művei. Nagyon remélem, hogy egyszer eljut a magyar oktatás arra a pontra, hogy Wass Albert irodalmi munkásságával komolyan foglalkozik, szerintem a magyar ifjúság számára ő éppannyira nagy kincs, mint Jókai Mór vagy Fekete István...

A Csaba című regényben művészi módon jeleníti meg az író a kisebbségi sorsba kényszerülő nemzet fiának megaláztatását. Én továbbmegyek egy lépéssel: ez a "kisebbségi sors" jelenthet mindannyiunk életében egy általánosabb, nem okvetlenül etnikai alapon nyugvó szituációt, amely azonban kiszolgáltatottságot, egy rossz, igazságtalan élethelyzetből kitörni való képtelenséget, frusztrációt, reménytelenséget hordoz magában. Hányan, de hányan vagyunk, kerültünk ilyen helyzetbe a mai magyar társadalomban? Ilyen értelemben ez az idézet valamiképpen mirólunk is szól, arról a társadalmi közegről, amelyben élünk. Az irodalom tehát itt is jellem- és szituációábrázolás, leírás, amely egy konkrét helyzetből kiindulva általános értelművé válik.

Hegyessy Géza

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu