 |
|
 |
 |
Szavak
Vigyázz a szavakkal! Mindenféle szóval vigyázz. A széppel, a rúttal, a ki nem mondottal leginkább. Vigyázz a szavakkal, mert a szó tett. Vigyázz velük, mert abból, mi benned van, vajmi keveset mutatnak meg. Vigyázz velük, mert a legszebb ballada felett is ott dereng a lidérces homály. S minden káromlásod kiolt egy csillagot. Vigyázz azzal, amit kellő időben nem mondtál ki, mert fekete madárként száll majd ablakodra. Vigyázz a szavakkal, mert lényednek hiába csak töredékei ők, mégis belőled tükröznek egy darabot. Vigyázz a csenddel, és ne téveszd össze a némasággal. Mert a csend, béke. A némaság, fájdalom. Vigyázz a jelzőkkel, ha nem ismered a főnevet, s vigyázz a határozókkal, ha nem ismered az igét. Vigyázz a szavakra, ahogyan szemed fényére vigyázol. De sose felejtsd, az éjszaka mindig sötét. És nem segít, hogy nappal látsz. S ilyenkor a dán királyfi súgja füledbe: szó, szó, szó... Üresen koppannak, mindegyik hiábavaló. Mégis vigyázz rájuk. Az üresen koppanókra különös módon vigyázz. Mert lehet, bizony meglehet, hogy belőlük szakad fel végre az ima.
Koncz Veronika
|
 |
 |