Egy igaz ember

Atzél Endre halálára

Sovány, fáradt férfi hatalmas csomagot cipel a hátán, le az emeleti lépcsőkön. Szinte megrokkan bele. Egy pillanatra megáll. Indul is újra. Sietős a dolga. A kapunál a kocsija, elnyűtt portéka. Beleül, begyújtja a motort...

Milyen csalóka néha a látszat, Istenem! Elegáns úriember követi pillantásával a jelenetet. Inkább magának mondja:

- Szegény ócskás! Nehéz lehet a sorsa.

Megriadna a szánakozó úr, ha az "ócskás" visszafordulna, és bemutatkozna:

- Doktor Atzél Endre ügyvéd. Báró Atzél. Volt miniszteri tanácsos.

Bandi, Bandikó - barátai számára nem engedte volna meg, hogy báró úrnak szólítsák - egy jó évtizede, vagy még több ideje ismerősei körében gyűjti a levetett ruhaneműt, a fölöslegessé vált műszaki cikkeket, és viszi telerakott autóján Moldvába, csángók közé, vagy Kárpátaljára, szűkölködő magyarok házaiba. Alapítványt hozott létre Budapesten, Fráter Julianus néven, minden karácsony előtt a legkényesebb zenei igényeket kielégítő hangversenyeket szervezett Budán, a Hilton Szálló különtermében, miniszterek, művészek tisztelték meg jelenlétükkel, nem maradt el soha Mádl Ferenc államelnök és felesége, Dalma asszony. A hangversenyeken begyűl valamennyi; egyetlen fillér sem fölösleges a csángóknál, a kárpátaljai magyaroknál...

Nemrég láttam egy tévériportot. Pesti magyarok autókkal segélycsomagokat vittek és osztottak szét a Nyárád mente székely házaiban. A házak igényességre vallottak: szépek voltak. A lelkek rongyosak. Idős asszony úgy szorította magához az ajándékba kapott friss kenyeret, mint újszülöttet. Kezet akart csókolni a pesti asszonynak, nála jóval fiatalabbnak, de ez nem engedte. A székely aszszony pedig sírni kezdett, mint a kényszerű koldusok, akik szégyellik sorsukat.

- Vagy orvosság, vagy kenyér. Nem jut mind a kettőre...

Mit tettetek ezzel a néppel?!

Báró Atzél Endrének Jézus helyet csinált már Atyja házában... Ott várja édesapja, Atzél Ede báró - hatvan esztendeje várja fiát. A háború utolsó évében rabolták el az oroszok, Gödöllőn, a parancsnokságukon. Máig nem tudni, miért. Pedig küldöttségben járt, a pesti Nemzeti Bizottság megbízásából. Önként vállalkozott a veszélyes feladatra. Nem elsőször. Hónapokkal előbb az első hivatalos magyar küldöttséget vezette, amely Moszkvában a magyar fegyverszünet feltételeiről tárgyalt, Horthy Miklós kormányzó küldötteként.

Székelyföldi falvakban az idősek még emlékeznek Atzél Edére, aki téli gazdasági tanfolyamokon osztotta meg gazdatársaival a fölművelés tudományát. Soha nem fogadott el tiszteletdíjat. És a vendéglátó falvakban, a szegényes paraszti otthonokban szállt meg...

Bandikónak volt kitől tartást, szívet, szeretetet örökölnie.

Mindenképpen: Atzél Endre dr. hiányozni fog itt, a Földön, ahol mind kevesebb az igaz ember.

Beke György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu