Uj Ember

2006.01.22
LXII. évf. 4. (2997.)

Megjelent
az Adoremus
februári száma!

Főoldal
Címlap
Forduljunk imádsággal a történelem Urához!
Margit engesztelését követve
Van remény, hogy ne érjen véget...
Imahét a keresztények egységéért
Dolgozni...
Lelkiség
És követték őt...
Szentírás-magyarázat
"Betelt az idő"
Homíliavázlat
A kehely története
LITURGIA
Engesztelő imaév
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Brüsszeli intő
Személyes tekintéllyel
Vízumosdi
Szavak
Élő egyház
Lelkipásztori napok Egerben
Kórusjubileum Miskolcon
Többkamionnyi adomány Székelyföldre
A Katolikus Karitász támogatásával
Imasorozat a rák ellen
Emeljük fel a szívünket!
Imalánc Magyarországért
Élő egyház
A Vatikán tegye az első lépést!
Fórum
Múltidéző
Jékelyáda
Egy igaz ember
Atzél Endre halálára
KÖNYVESPOLCRA
Rendszerváltás és pénzügypolitika
Nagyanyó
Az Olvasó írja
Új Ember - nászajándékba
Fórum
"Kicsiny hadsereg, nagy ideálokkal"
Ötszáz éves a Pápai Svájci Gárda
Fórum
Létezik a jóra való cinkosság...
Születésnapi beszélgetés Mécs Károllyal
Festett ékesség
Fórum
Katolikus, újságíró...
Levél a távolba
A nők is áldozatok...
SZENT AZ ÉLET
Ifjúság
Szólj hozzá!
Pályázati felhívás
Részvétel a KözösPont Misszióban
Miseközvetítés
Tücsök meg a tévé
Örömhír a táncparketten
Kultúra
Művész és ember
Plácido Domingo hatvanöt éves
Mensáros László - Pannonhalmán
Az élet mégis szép volt...
HANGOK MOZARTRÓL
Legyetek jók, ha tudtok
DVD
Paletta
Fórum
"Hűséggel és szeretettel"
Batthyány-Strattmann László és IV. Károly király
Megújított fogadalom
Szent Margit-ereklyék Kaposváron
Szent helyek, csodatevő források
Népi vallásosság
Mozaik
Elég az esztelen rongálásokból!
Kitüntetés az egyháztörténet kutatásáért
Szakrális terek
Modern finn templomépítészet a Budapest Galériában
Az élelmes szarka

 

Vízumosdi

Néhány száz érdeklődő, körülbelül egy tucat igénylő - röviden így foglalható össze az első két hét, amikor a szomszéd államokban élő magyarok már igényelhették a nemzeti vízumot a magyar külképviseleteken. Erdélyben ez idő alszemélyeslen igénylő seszerzett hasonlóképpen Szerbiához vagy Horvátországhoz, ahol a magyar külképviseletek szintén nem tudtak még mutatóba sem találni egyetlen kérelmezőt. Persze korai volna levonni a következtetést, miszerint a nemzeti vízumra igazából nincs szükségük a határon túliaknak, de ha hozzászámítjuk, hogy a magyar igazolványt már 2002 januárjában (azaz szintén az első hónapban) tízezren kérvényezték Romániában, legalábbis elgondolkozhatunk.

De nézzük a tényeket! Mire is jó a nemzeti vízum? Hosszabb magyarországi tartózkodást tesz lehetővé, feltéve, hogy a kérelmező igazolni tudja, képes a kint-tartózkodáshoz szükséges költségek fedezésére. Igazolni kell azt is, hogy a család, amellyel a kapcsolatokat ápolni kellene, "odaát" él. Romániában - ahol a szomszéd országok közül a legnagyobb létszámú, mintegy másfél milliós magyar közösség él - néhány száz, legfeljebb néhány ezer igénylőre számítanak. A csekély érdeklődésnek részben az az oka, hogy Románia és Magyarország között már létezik egy kétoldalú megállapodás, amely amúgy is lehetővé teszi a szomszéd állam területén való hosszabb tartózkodást, részben pedig az, hogy semmilyen jelentős felvilágosító-népszerűsítő kampányt nem szervezett senki a lakosság körében. (Nem csoda, ha decemberben olyan rémhírek terjedtek el Erdély-szerte, hogy ezentúl csak vízummal lehet majd Magyarországra utazni.) Négy évvel ezelőtt mindenki a magyar igazolványról beszélt, a státusirodák alig győzték a kérvények fogadását, jobbacska üzleti érzékkel megáldott székelyek foglalkoztak az igazolványok Erdélybe szállításával, és büszkén mutogattuk egymásnak a megszerzett okmányt. A nemzeti vízum ezzel szemben értelmét és célját tekintve is alulmarad az akkori helyzetnek, s még az sem akad, aki kérelmezze. A jelekből ítélve egyértelmű, a nemzeti vízumot nem azért találták ki, hogy az a határon túli magyaroknak valamilyen kedvezményt biztosítson, hanem elsősorban azért, hogy Budapesten "kipipálják" a problémát, különös tekintettel a közelgő választási kampányra. Miközben a szülőföld elhagyása nélküli kettős állampolgárság, amely valóban jelentene valamit az erdélyi magyarságnak, egyre inkább lekerül a napirendről.

Lukács János, Kolozsvár

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu