|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Vers és lélek Pályázat a líra léleknemesítő erejéről A költők azt vallják: ma már az is eredmény, ha valaki ezer példányban megjelenik, s akkor a legboldogabbak, ha nem pókhálós raktárak mélyén porosodnak versesköteteik, hanem eljutnak a címzettekhez: hozzánk, olvasókhoz. Mert kell a vers, még akkor is, ha nem túl nagy "sikk" kimutatni az érzelmeinket, és nem az a "trendi", hogy Petőfi, Radnóti, József Attila,Pilinszky, Shakespeare vagy Nagy Gáspár soraival vall szerelmet a fiú választottjának. Az viszont örömteli tény, hogy a fiatalok egy része nem muszájból olvassa a magyar és a világirodalom klasszikusait. Kedvére válogat a szebbnél szebb művek között, és remekelhet is egy-egy versmondó versenyen. Akkor, ha érti az üzenetet, ha Kányádi Sándorral hiszi: vers az, amit el kell mondani. (Merthogy a kolozsvári költő egyszer megkérdezett egy kisgyereket arról, hogy szerinte mi a vers, az meg a maga természetességével - és bölcsességével - így válaszolt: az, amit el kell mondani.) A valóságshow-kon és szappanoperákon nevelkedő ifjak közül azoknak, akik valamilyen módon keresik a kapcsolatot a lírával, Petőfi után József Attila a kedvenc költőjük, akiről egy kisbolygót is elneveztek. A vonattiporta álmodozó, aki hatvanhét éve, december 3-án lelte halálát a balatonszárszói sínek között, s akinek költészetében és halálának pontos körülményeiben is vannak fehér foltok. Az, hogy végül is milyen módon lelte halálát a költő az induló tehervonat kerekei között - öngyilkosság vagy baleset történt-e -, az életmű szempontjából tulajdonképpen közömbös. Az a lényeg, hogy verseit, szomorú, megrázó életének gyöngyeit itt hagyta közöttünk. A 2005-ös József Attila-centenárium minden bizonnyal új kötetek soraival és programbőséggel örvendeztet meg bennünket. Így is fejet hajtva a világhírű, ám meglehetősen hányatott sorsú, szeretetínségben szenvedő költő emléke előtt. Éppen Balatonszárszóról - ahol első nyughelye volt a költő-zseninek - indult el egy országos felhívás. A hagyományos, költészet napi versmondó verseny döntőjén Somogy megye közgyűlésének elnöke Kell a vers! címmel pályázati felhívást tett közzé, amely azt célozza, hogy az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói, illetve a középiskolások ragadjanak tollat, és írják meg, miért vesznek kezükbe verseskötetet, miért mondanak verset, és miben látják a líra léleknemesítő erejét. A pályázatnak József Attila születésének századik évfordulója ad különleges aktualitást, s kiírói azt tervezik, hogy a jövő évi költészet napi versmondó verseny megnyitóján adják át a díjakat a legkiválóbb írások szerzőinek, valamint a felkészítő tanároknak. Erre az alkalomra a tervek szerint egy antológia is megjelenik a díjazott munkákkal. A diákoknak nem kell mást tenniük, mint legfeljebb ötven gépelt sorban esszé formában megírniuk mindazt, amit a líráról, a versmondás öröméről, a személyiségre gyakorolt hatásáról gondolnak, éreznek. (A pályamunkákat ez év december 3-ig a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Humán Szolgáltatási Főosztálya címére - 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. - kell eljuttatni "Kell a vers" megjelöléssel.) A kezdeményezést egyébként a József Attila Társaság is támogatja, és Tverdota György irodalomtörténész, a JAT elnöke is elismerően szólt róla, hiszen elsőként Somogy hirdetett meg országos pályázatot a centenárium alkalmából. A felhívásnak jó a visszhangja; folyamatosan érkeznek a pályázatok a diákoktól - a balatonszárszói iskola tanulói voltak a leglelkesebbek -, akik nem sajnálják az időt, hogy eltöprengjenek azon: mivel ajándékozhatnak meg bennünket a költők, milyen megtisztulást, lelki békét kínálnak a hexameterek, a felező tizenkettesek, a páros rímek vagy éppen a szabad versek. Mert ők tudják, s Petőfivel vallják: A költészet nem társalgó-terem, Hova fecsegni jár a cifra nép, A társaság szemenszedett paréja; Több a költészet! Olyan épület, Mely nyitva van boldog-boldogtalannak, Mindenkinek, ki imádkozni vágy, Szóval: szentegyház, ahová belépni Bocskorban sőt mezítláb is szabad. Lőrincz Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|