Az egység visszaállítására figyelmeztet

- Mária Vére kegyhelyen -

Neukirchen a bajor erdők vidékén található búcsújáróhely. Napsütötte táj, harsogó s szelíd zöld mezők övezik. Napnyugtakor, ha belépsz a hagymakupolás templomba, s átgondolod, amit a történelemből ismersz, mozaikként összeáll e határok övezte mező- s hegyvidék históriája, a régesrégi bajor terület katolikus múltja, fentebb az evangélikus övezeté, odaát, már cseh földön a huszitáké, akiknek históriájában ott van a mi Zsigmond királyunk - a császár, s a kormányzó, hadvezér Hunyadi János. Ő Mátraverebélyből is hadat vezetett a huszita Giskra ellen - a Felvidékre.

A helység centruma 1000 körül alakult ki, de korábbi településről van szó. Fontos kereskedelmi útvonal volt cseh és bajor területek övezetében. Az ásatások először őrtornyot leltek 1200-ból; 1250 körül a torony mellé templomhajót emeltek. Három település állt össze, vadonatúj szentélyt épített, így alakult ki a mostani Neukirchen. Háromszor rombolták le, kétszer a husziták, egyszer a svédek. Mivel a templom elpusztult, a régitől ötszáz méterre újat emeltek.

A németföldi, több azonos nevű Neukirchen közül ez a Szent Vérről elnevezett. Németül: Neukirchen beim Heiligen Blut. Néprajzilag is különös, és mint zarándokhely külön lapot kíván a Szent Vér kultuszkönyvében, ugyanis nem Jézus eucharisztikus véréről van szó, amelynek köréhez tartozik a vérző ostya. Itt Mária Vérére emlékeznek. A legendás történetet Neukirchen volt polgármestere, Egid Hofmann helytörténész mondta el:

- 1419-ben, a Szent Márton napja előtti szombaton egy Suzanna Hallada nevű hölgy Lautschim városából - Csehországból, bajor földre menekített egy kegyszobrot a husziták elől, hogy el ne pusztítsák. Akkorra már Husz Jánost kivégezték, s Husz hívei fellázadtak. A szobor eredettörténete ehhez az időszakhoz kötődik. A fából készült szobornak itt, Neukirchenben kápolnát építettek a bajorok - 1435-ben. Azonban az egyik huszita határőr: Jan Grietschmar átjött és fölismerte a szobrot, düh fogta el, s egy tíz méter mély kútba vetette. A szobor azonban a felszínre jött. Háromszor került a kútba, de mindháromszor kilépett a kút kávájára. Erre a határőr kardot rántott, ketté akarta vágni a Madonna-szobor fejét: vágott, s a főből vér fakadt. Erre Jan Grietschmar menekülni próbált, átkot érzett a történtek miatt. Leszedte lova négy patkóját, hogy gyorsabban távozzék. Nem sikerült. Erre magába roskadt, megtért, s ő lett az első zarándok.

1806-ban följegyezték: egy Georg nevű fiú a farakás alá került. Megígérte, ha felgyógyul, eljön a Szent Vér kegyhelyre. Meggyógyult, fogadalmi táblát készíttetett. Deggendorfból érkezett, egy 1002-ben már oklevélben említett helységből, és három embert hozott magával.

Igazán Csehországból jöttek sokan -1908-tól, amint mondták, az ő Madonnájukhoz. A csodák könyve tartalmazza a gyógyulásokat. 1940-től 1990-ig tiltva volt a csehek zarándoklata Neukirchenbe, politikai okok miatt. Tizennégy esztendő óta újra megindult a zarándoklat. Sajnos, már csak két ferences van itt, eléggé elhanyagolt a kert, a sokáig ferences gondozásban lévő kórház sem fogad betegeket.

Körülbelül tucatnyi helyen tisztelik Mária Vérét, például Sankt Pöltenben, cseh területeken, Itáliában, Franciaországban...

Mindezek után érdekelt: e különös történetnek van-e köze a nálunk is ismert könnyező Mária-tisztelethez. Barna Gábor néprajzkutató elmondta:

- Természetesen van, hiszen a könynyező, s a vérrel verejtékező Mária-képek gyakorta együtt láthatók. Legszebb példa a győri székesegyház kegyképe, amely 1697 Szent Patrik napján vérrel verejtékezett és könnyezett. Van másik példa Kelet-Szlovákiából, de megemlítem a Pozsony melletti Királyfalvát is. A leghíresebb sebzett arcú kegykép a budai krisztinavárosi plébániatemplomban látható, ahol Széchenyi István házasságot kötött. Ez a kegykép - az eredetinek másolata - Észak-Olaszországból került ide. Ott egy legény afféle hetykeségből kővel sebezte meg Mária arcát. Ez az úgynevezett vérehulló Szűz Mária-kép - a népi tudatban. A korabeliek mindezeket úgy értelmezték, hogy Jézus Anyja jelet akar adni, mivel Krisztus köntöse a hitszakadások, villongások nyomán darabjaira szakadt.

Mária az egység visszaállítására figyelmezteti ma is a világot...

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu