Ahol "talpig nehéz" a hülyeség

Rejtelmek, ha zengenek, /őrt állok, mint mesékbe´. /Bebújtattál engemet /talpig nehéz hűségbe / Szól a szellő, szól a víz, / elpirulsz, ha megérted. / Szól a szem és szól a szív, / folyamodnak teérted. / Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, /tedd könnyűvé énnekem /ezt a nehéz hűséget.(József Attila)

Tudjuk jól, nem vicc, ami a kereskedelmi csatornákon át ránk ömlik. És elítéljük azokat a műsorokat, amelyek kiforgatják, nevetségessé teszik az emberi értékeket. De valljuk be, néha mi is odatévedünk a távirányítóval, ahová nem kellene. És ott is ragadunk. A valóságshow-k első sorozatába jómagam is belekóstoltam egy influenza jóvoltából. Egy héten át lázzal és begyulladt torokkal bámultam a tévét, és az addig csak hallomásból ismert Oki-szerű nagy hősöket betegségem végére már képes voltam beazonosítani. Noszály Sanyi hódításaiból és önégetéséből sajnos csak néhány részt láttam. A pálmát azonban mostanában a Budapest TV esti kívánságműsora viszi el nálam. A jósolós műsorokról nem is beszélve.

Az egész országban fogható azonban a Kísértés című műsor. Résztvevői a kísértők és a kísértettek. A játék vezetője a korábban Z pluszosként, majd kibeszélő showmanként ismertté vált tarkaeszű Balázs. Akiből egyébként pont annyit néz ki a kedves néző, mint amennyit itt produkál. Adott ugyanis négy pár, akik kapcsolatuk szilárdságát azzal tesztelik, hogy a fent nevezett műsorvezető fenoménnal elutaznak (az adófizetők pénzén) egy meseszép szigetre. Itt egy csapat kigyúrt férfi és egy csapat bővérű hölgy várja őket. Az ő feladatuk szétzilálni a négy pár viszonyát. A bemutatkozás során ilyesmit hallhattunk: Gabivagyok, huszonhárom éves, és mindenre kész. De elég csak ránézni szegény lányra, és rögtön tudjuk, abba a mindenbe mondjuk egy érettségi már nem férne bele.

A bemutatkozást követően a kísértettek kiválasztották a párjukra nézve általuk legveszélyesebbnek tartott személyt. Itt ismét nyugtázhattam, hogy nemünk nem olyan bonyolult, mint amilyennek hisszük. A barna hölgyek a szőkéktől féltették párjukat, a szőkék a barnáktól. A férfiak döntése kevésbé volt ilyen sematikus. Így sajnos velük kapcsolatban nem sikerült pszichológiai tanulságot levonnom. De ez általában így szokott lenni.

A műsor végén tanúi lehettünk annak, miként próbálják a kísértők elcsábítani a feleket. A képernyőn lévő sárga karikában a tizenkettes szám mutatta az "erkölcsi mércét". Ami erősen jelképes. De ha őszinték vagyunk, egészen egyszerűen semmit sem jelent. A látottak és hallottak felett egy darabig derűsen elhumorizáltam. Sajnos a média nálam már elérte célját. Egyre nehezebben háborodom fel. De a műsor szlogenje mégis szíven ütött. Egy mondat tűnt fel nagy betűkkel időről időre két reklámblokk között: Pokoli a hűség.

Szíven ütött és gondolkodóba ejtett. A humorom is elhagyott. Csak néztem a dobozt, és benne a talpig nehéz hülyeségbe bújtatott embereket. És arra gondoltam, ez a súlyos megállapítás szlogen lehet abban az országban, ahol generációk nőnek fel úgy, hogy nem tudják, mi a család, mi az összetartás, mi a felelősség. Mi pedig fogjuk a fejünket, mert alkoholisták vagyunk, öngyilkos hajlamúak, és a gyerekeink tizenévesen narkózni kezdenek, vagy rosszabb esetben lelövik az apjukat. Igen, csak fogjuk a fejünket, és foghatjuk is. Mert ahol a hűség pokol, ott egy szép napon minden azzá változik.

Koncz Vera

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu