Körkérdés

Ki áll ki a keresztény értékek mellett?

Az Európai Unió alkotmányára vonatkozó szerződést október 29-én írják alá Rómában, amelynek előszavából - mint köztudott - kimaradt a keresztény értékekre való utalás. Ezzel kapcsolatban politikusok és közéleti személyiségek véleményét kértük - amelyek közül kettő csak lapzárta után érkezett meg. Hogy múltkori félkörre sikeredett körkérdésünk teljesebb legyen, most közöljük a két újabb hozzászólást.

Szájer József, a Fidesz-MPSZ alelnöke, európai parlamenti képviselő

Amikor az európai alkotmány ügye a magyar Országgyűlés elé került, vita alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között arról, hogy a keresztény utalás bekerüljön-e az alkotmányba. Az ellenzék részéről Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka és jómagam is mint az Európai Parlament képviselője nehezményeztük, hogy a kereszténységre való utalás kimaradt az EU-alkotmány tervezetének szövegéből.

A magyar történelmi egyházak vezetőivel egyeztetve európai parlamenti képviselőként módosító indítványt adtam be az Istenre való hivatkozás bekerüléséről az EU alkotmányának szövegébe. Más EU parlamenti képviselők is beadtak erre vonatkozó módosító indítványokat, de sajnos nem jártunk sikerrel.

Sikerünk abban volt, hogy az alkotmányba bekerült az egyházak és az EU közötti rendszeres párbeszédről szóló rész, amit az egyházak már régóta szerettek volna. Eddig ugyanis az egyházat egy kalap alá vették a többi civil szervezettel.

Az EU-alkotmány preambulumából sajnos hiányzik a kereszténységre való utalás, ami véleményem szerint történelemhamisítás. Ugyanakkor a szöveg mégis előrelépés a Nizzai Szerződéshez (az alkotmánytervezet elődje) képest, abban ugyanis sem a vallásszabadságról, sem az egyházak és az európai szervezetek közti rendszeres párbeszédről nincs szó, és messze nincs szó Európa közös vallási hagyományának megemlítéséről. Ehhez képest előrelépés történt, még akkor is, ha szívünk szerint azt támogattuk, hogy a kereszténység szó is bekerüljön a közös dokumentumba.

Egy másik fontos kérdésben, a kisebbségek ügyében a Fidesz négypárti egyeztetést kezdeményezett. A kormány kezdetben hajlandónak mutatkozott arra, hogy Magyarország egyoldalú nyilatkozatot tegyen a kisebbségek kollektív jogai tekintetében, később azonban ezt a kérdést lesöpörte az asztalról.

Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője

Azoknak az alapértékeknek a többségét, amelyekből a mai nyugati demokráciák értékkonszenzusa építkezik, keresztény értékként is meg lehet fogalmazni.

Az alkotmányban azonban a kereszténységre történő hivatkozást nem tartom helyesnek és elfogadhatónak.

A kereszténységre történő hivatkozás nem szolgálná a morális egyenlőség elvének az érvényesülését. Ha az alkotmányban az értékek tartalmáról beszélünk, azzal mindenki maradéktalanul azonosulhat. Ha azonban az európai alkotmány ezekről az értékekről mint keresztény vagy keresztény eredetű értékekről beszél, akkor különbséget tesz keresztények és nem keresztények között abban a tekintetben, hogy milyen mértékben tudhatják magukénak ezeket az értékeket, azt beleértve, hogy az európai alkotmány morális fundamentumához egy kereszténynek valamivel több, mélyebb köze van, mint egy nem kereszténynek. Ez pedig nem igaz, nem helyes.

Végül, nem helyes a kereszténységre hivatkozni azért sem, mert az alkotmányban annak van helye, ami a hatálya alá tartozó polgárok között közösséget teremt. A kereszténységre történő hivatkozás pedig az alkotmányban rögzített értékek tartalmához egyébként lojális polgárok között is megoszlást támaszt, és gátolhatja egyes európai polgárok személyes, érzelmi azonosulását az alkotmánnyal és ezen keresztül a létrejövő politikai közösséggel.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu