|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Régi lelkesedéssel Domonkos rendházszentelés Budakeszin Barátságos kápolna, hófehér falak, szemétdombról megmentett korpusz, praktikus cellák, közös ebédlő, piciny, belső udvar, körötte kerengő. Így lehetne röviden bemutatni a domonkos nővérek új budakeszi rendházát, amelyet október 6-án áldott meg Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. Amikor a nővérek szándéka megfogalmazódott, hogy új anyaházat szeretnének létrehozni, maguk sem gondolták, hogy mindez néhány éven belül valóra válhat. Köszönhető ez mindenek előtt Isten gondviselő szeretetének, aki úgy irányította életüket, hogy sokak segítsége révén terveik valóra válhattak. A Németh István szombathelyi építész tervei szerint fölépített ház alapkőletétele egy éve, 2003. november 1-jén volt. A domonkos nővérek közösségét 1868-ban alapították Magyarországon. Először Kőszegen telepedtek le azzal a szándékkal, hogy megvalósítsák Árpád-házi Szent Margit életeszményét. Mivel megélhetésükről maguknak kellett gondoskodniuk, leányiskolát alapítottak, hamarosan az óvodától a tanítóképzőig volt már oktatási intézményük. Néhány év után Vasváron, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen és Budapesten is nyílt rendházuk. Az 1950-es szétszóratáskor nyolc helyről körülbelül kétszáz nővért internáltak, akik közül néhányan tanításból vagy más civil foglalkozásból tudtak megélni. Többen titokban tartották egymással a kapcsolatot, néhányan így léptek be a rendbe, és tették le a fogadalmakat. Az 1990-es újraindításkor néhány idős nővérrel együtt tizen kezdhették el újra a közös életet. Az elmúlt több mint tíz évben a nővérek száma egyre növekedett. Mivel a Szombathelyen működő ház nem bizonyult megfelelőnek, ezért azt eladták, ennek az árából, és több pályázaton nyert pénzből sikerült elkezdeni az építkezést. Rózsafüzér Királynéja előestéjén tartott hálaadó szentmisén Spányi Antal püspök elmondta: nemcsak a nővérek életében, hanem a székesfehérvári egyházmegye, és Budakeszi város életében is meghatározó ez a nap. Az életszentségre való törekvésre buzdította a közösséget azért, hogy Isten kegyelme sugározzon ebből a házból az emberekre. Krisztus arcát kell, hogy hordozzák a szívükben, a lelkükben. "Töltse be ezt a házat a rendtagok buzgó imádsága. Kövessék a szentek példáját akkor is, ha nagyon nehéz, ha az engedelmesség keresztté válik. Ha ezt megteszik, erősítik az egész magyar egyházat, az országot, amely gyógyulására lesz népünknek, és az egész világnak." - fejezte be beszédét a püspök. A nővérek mindnyájan érzik, tudják, feladatuk van ott, ahová Isten rendelte őket. És ennek a feladatnak maradéktalanul próbálnak eleget tenni mindaddig, amíg Isten ehhez erőt ad nekik. Rózsásné Kubányi Andrea
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|