Uj Ember

2004.11.24
LX. évf. 43. (2932.)

Az Új Ember könyvújdonsága

Főoldal
Címlap
Megnyílt az Eucharisztia Éve
Keressük a szavakat...
A világmisszó országos ünnepéről
A kereszténység megújítja a világot
A KÉSZ VI. Országos Kongresszusáról
Válasz az élet vágyára
Békés forradalom?
Lelkiség
Aki áll, el ne essék...
Szentírás-magyarázat
Itt vagyok, Uram! Küldj engem is!
Homíliavázlat
Az egyház az eucharisztiából él
Liturgia
A hét szentjei
(Október 24.)
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az Európai Unió alkotmányos szerződése
Olvasót tessék!
Ki áll ki a keresztény értékek mellett?
Körkérdés
Nincs okunk a hallgatásra
- de a múlt tényszerű és bűnbánó lezárása még várat magára -
Élő egyház
Régi lelkesedéssel az új otthonban is
Domonkos rendházszentelés Budakeszin
Közlemény a Mátyás-templom felújításáról
Országos katolikus véradó nap
Felvonulnak a püspökért és az egyházért
Székesvehérvári hívek kezdeményezése
Az öröm forrásánál
Akolitus- és lektoravatás Esztergomban
Élő egyház
"Ki mutatja meg nekünk a boldogságot?"
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Fórum
Magyarnak lenni, hétköznap
Egykori filmkritika - sok-sok aktualitással
Válogatás a hatvanéves Új Ember cikkeiből....
Egy baráttal kevesebb
(Máté Teodóz halálára)
Az Olvasó írja
Van népünkben istenszeretet
Megint az ősz
Egy hét
Fórum
Jesu ufám tobie !
(Jézusom, bízom benned!)
Megvalósult az álmunk
Az egység visszaállítására figyelmeztet
- Mária Vére kegyhelyen -
A Szentatya üzenete
a krakkói Communio Sanctorum-kápolna megáldásának ünnepére
Fórum
Egy európai társadalom felé
(Útinapló)
Az októberi pesti srácok
Beszélgetés Terplán Zoltán történésszel 1956-ról, a kádári ellenforradalomról
Fórum
Pályázati felhívás
Akinek a szószék volt a harctere
Emlékezés Kálló Ferenc tábori esperesre
Bálint Sándor életműve európai távlatban
Jubileumi konferencia a néprajz szegedi műhelyében
Ifjúság
Szólj hozzá!
Ahol "talpig nehéz" a hülyeség
Vers és lélek
Pályázat a líra léleknemesítő erejéről
Programajánló
Kaláka-koncert
Belépés családostul
Taizéi imaóra Miskolcon
REJTVÉNY
A rejtvény megfejtése az alábbi idézet befejezése
Kultúra
Kalapemelés az Opera előtt
Százhúsz éve - világszínvonalon
Az ellenállás létfontossága
Rigófészek
Misszió
Gyertyaláng a ködben
Önkéntesként La Salette-ben
Mozaik
"Minden percben ráérezni Istenre"
Új könyv Salkaházi Sáráról
Őszi fesztivál Budapesten
" Zeng a harang hívó szóval..." Pápán
A Vörös Hadsereg a pápánál?
Ünnepi koncert Rómában
Szobahárs

 

Régi lelkesedéssel
az új otthonban is

Domonkos rendházszentelés Budakeszin

Barátságos kápolna, hófehér falak, szemétdombról megmentett korpusz, praktikus cellák, közös ebédlő, piciny, belső udvar, körötte kerengő. Így lehetne röviden bemutatni a domonkos nővérek új budakeszi rendházát, amelyet október 6-án áldott meg Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök.


Amikor a nővérek szándéka megfogalmazódott, hogy új anyaházat szeretnének létrehozni, maguk sem gondolták, hogy mindez néhány éven belül valóra válhat. Köszönhető ez mindenek előtt Isten gondviselő szeretetének, aki úgy irányította életüket, hogy sokak segítsége révén terveik valóra válhattak. A Németh István szombathelyi építész tervei szerint fölépített ház alapkőletétele egy éve, 2003. november 1-jén volt.

A domonkos nővérek közösségét 1868-ban alapították Magyarországon. Először Kőszegen telepedtek le azzal a szándékkal, hogy megvalósítsák Árpád-házi Szent Margit életeszményét. Mivel megélhetésükről maguknak kellett gondoskodniuk, leányiskolát alapítottak, hamarosan az óvodától a tanítóképzőig volt már oktatási intézményük. Néhány év után Vasváron, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen és Budapesten is nyílt rendházuk.

Az 1950-es szétszóratáskor nyolc helyről körülbelül kétszáz nővért internáltak, akik közül néhányan tanításból vagy más civil foglalkozásból tudtak megélni. Többen titokban tartották egymással a kapcsolatot, néhányan így léptek be a rendbe, és tették le a fogadalmakat. Az 1990-es újraindításkor néhány idős nővérrel együtt tizen kezdhették el újra a közös életet. Az elmúlt több mint tíz évben a nővérek száma egyre növekedett. Mivel a Szombathelyen működő ház nem bizonyult megfelelőnek, ezért azt eladták, ennek az árából, és több pályázaton nyert pénzből sikerült elkezdeni az építkezést.

Rózsafüzér Királynéja előestéjén tartott hálaadó szentmisén Spányi Antal püspök elmondta: nemcsak a nővérek életében, hanem a székesfehérvári egyházmegye, és Budakeszi város életében is meghatározó ez a nap. Az életszentségre való törekvésre buzdította a közösséget azért, hogy Isten kegyelme sugározzon ebből a házból az emberekre. Krisztus arcát kell, hogy hordozzák a szívükben, a lelkükben.

"Töltse be ezt a házat a rendtagok buzgó imádsága. Kövessék a szentek példáját akkor is, ha nagyon nehéz, ha az engedelmesség keresztté válik. Ha ezt megteszik, erősítik az egész magyar egyházat, az országot, amely gyógyulására lesz népünknek, és az egész világnak." - fejezte be beszédét a püspök.

A nővérek mindnyájan érzik, tudják, feladatuk van ott, ahová Isten rendelte őket. És ennek a feladatnak maradéktalanul próbálnak eleget tenni mindaddig, amíg Isten ehhez erőt ad nekik.

Rózsásné Kubányi Andrea

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu